Egy ember – egy emberért

Ma találtam ezt a szórólapot a postaládában, felhívás egy összejövetelre szolidaritásból Hunvald Györgyért. Igaz, hogy nagyon sok mindent tett a kerületért (bicikliparkolók, wifi a köztereken), persze ellenzéke is van (minek bicikliparkoló, ha nem lehet bringával odajutni. Mondjuk azért megkérdezném, hogy az egysávos egyirányú utcákban, ahol a járdán is alig lehet elférni, hogyan szeretnének bicikliutat? Kitiltanák az autókat, hogy ne parkoljanak? Az itt lakóknak így is igen nehéz parkolót találni, főleg amikor valami rendezvény miatt lezárják a Felvonulási teret.) De azért, ha valaki bűncselekményt követ el, akkor ne vállaljunk már szolidaritást vele. Vagy menjünk szolidaritási tüntetésre azért is aki elütötte a kislányt és a nagymamáját a zebrán (sajnos, csak 4 évet kapott érte), vagy bármelyik rablóért, gyilkosért lehetne ilyen szolidaritási tüntetést szervezni. Aki bűnt követett el feleljen érte.

Szmog riadó Budapesten

Fura érzés volt olvasni erről. Leginkább, mert jelenleg hideg, tiszta idő van, ami kifejezetten csökkenti a szmogot, egyébként idén meg jóval kevesebb autót látni az utakon, mint decemberben. Vajon a decemberi folyamatos dugóban milyenek voltak az értékek, akkor nem kellett szmog riadót elrendelni? Vagy az annyira befolyásolta volna a közhangulatot, hogy nem merték megtenni? A félreértések elkerülése véget, örülök a szabályozásnak, bár nem hiszem, hogy sokan be fogják tartani, lévén nem szankcionálható a szabálysértés. Viszont jobban örülnék, ha tényleg akkor lenne szabályozás, amikor szükséges, függetlenül attól, hogy kényelmetlen-e politikai szempontból.

Tegnapi geocaching

Bár mindenki azt mondja, és egyébként igazuk is van, hogy az Omnia nem alkalmas doboz keresésre (geocaching) azért tegnap ismét sikerült legyűrnünk egyet. Nem volt nehéz a dobozt magát megtalálni, viszont a jelszó több részből áll, amiből az egyik értelmezhetetlen maradt. Attól függetlenül sikerült kitalálni a webes logokból 😉 .

Megbízható műszaki cikk :)

Hétvégén elsétáltunk az Arénába, nézni új telefont Marynek. Persze megfelelő telefont nem találtunk, de bementünk az ElektroWordbe és tudtunk venni egy teljesen megbízható műszaki eszközt, mely remélem hosszú évekig fog minket szolgálni.


(érdekes volt, hogy a pénztáros megkérdezte mire is való ez 😀 )

Felpezsdült a hazai blog közösség

Legalábbis a blog.hu-n írogató része egy tegnapi bejelentés miatt. Elkészültek ugyanis a blog.hu-n választható hirdetési formákkal. Szerencsére a hirdetési formák között lehet választani, igaz, ha azt választjuk, hogy ne legyen hirdetés, vagy saját magunk teszünk ki teljes mértékben (csak Etarget jöhet így szóba), akkor nem lesz meg a lehetőség az index.hu címlapjára való kikerülésre.

A másik lehetőség, hogy a hirdetési felületünket megosztva használjuk a blog.hu-val, ilyenkor az oldal letöltésekkor vagy a blog.hu hirdetése vagy a miénk jelenik meg.

A harmadik opció nem választható, ezt vagy felajánlják nekünk vagy nem.

A bejelentést természetesen nem mindenki fogadta kitörő örömmel, sőt vannak akik egyből a blog.hu végét jósolták a blogter.hu-val szemben (megjegyezném, tegnap volt szerencsétlenségem egy blogter.hu-s blogot abajgatni, ég és föld a különbség a blog.hu javára). Igaz hivatalosan a blogter.hu-n nem lehet hirdetést elhelyezni, de ez nem szokta zavarni a felhasználókat. Én is vezetek blogot a blog.hu rendszerében, mert könnyen kezelhető és viszonylag erős háttérrel rendelkezik, ami jó a látogatottságnak.

Hirdetések nem voltak eddig rajta és nem is tervezem, hogy legyenek, a címlapra eddig sem kerültem így ez számomra nem hoz változást. Van aki azon panaszkodik, hogy most a címlapra való kikerülés esélyét is elvették az emberektől (már persze, ha nem jelenít meg hirdetéseket a blogján). Szerintem eddig is igen nehéz volt kikerülni, a szerkesztők, mint bárki más tenné, elég szubjektíven válogatták a blogokat a főoldalra. Vannak rendszeres főoldali blogok, akik valószínűleg megkapják a meghívást.

Egy blognak (vagy bármely más oldalnak) egyébként egyedül kellene boldogulnia a látogatószerzésben. Az index részéről ez egy gesztus volt, ami nagyon jó, hogy volt, viszont nem érdemes sírni amiatt, hogy már nincs. Illetve lehet, de akkor az index is szeretne valami hasznot abból amiért látogatókat küld az oldalunkra. Ez teljesen érthető.

Én örülök a rendszernek, mert így talán azok is juthatnak kis bevételhez, akik eddig a szabályozás miatt nem tehettek ki hirdetést a blogukra, sőt, ha rendszeresen jól írnak és önerőből tudnak látogatottságot elérni, még rendszeres havi díjat is kaphatnak az indextől.

A szegénységről ismét

A Blog Action Day keretében elég sokat lehetett olvasni a szegénységről, remélem tényleg el is gondolkodtak néhányan hogyan tudnának segíteni a rászorultaknak.

Bár nem mai, de ma olvastam el ez a HVG cikket.

„A helyzetet azonban némiképp bonyolítja egy 2008-as törvényváltozás, miszerint az adományok után az azt felajánlónak adót kell fizetnie.

„Volt olyan cég, amely több kamionnyi maradékát adta volna nekünk, de amikor kiderült, hogy minden egyéb hasznosítás olcsóbb, mint jótékonykodni, elestünk ettől a lehetőségtől” – mesélték az Ételt az Életért Alapítványnál.”

Azt hiszem ez a részlet több kommentárra nem is szorul.

A szegénységről

Rögtön fel is merülhet a kérdés fizikai vagy lelki szegénységről beszélünk. Bár a bibliában ki van emelve a lelki szegénység hasznossága én picit más értelemben használom. Ott az egyszerűség a lényege míg itt inkább az igénytelenség lenne. Mert szegény-e az a koldus kinek magasan szárnyal szelleme és csak a mindennapi pár falatra van szüksége ahhoz, hogy éljen és boldog legyen, vagy gazdag-e az kinek milliói vannak, de közben csak hajszolja a többletet, de soha nem áll meg élvezni azt a mi van.

Ilyen gondolatok is megfordulnak az ember fejében, ha a szegénységről kezd el írni, de valljuk be őszintén, mindennapjainkban nem ezek jutnak eszünkbe, ha a szegénységről beszélünk. Sokkal inkább eszükbe jut az a nyugdíjas aki állateledel boltban vásárol csirkeszárnyat, ami ugyan macskáknak van, de legalább olcsóbb, mint a hentesnél. Eszünkbe jut az, aki kifizeti a lakbért és a rezsit és szépen felosztja a maradék pénzét, hogy naponta mennyit költhet, hátha így kitart a következő fizetésig, de ha új ruhát kell vennie akkor már nem.

De vajon tényleg eszünkbe jutnak a szegények a mindennapokban is?

Hogyan vezessünk autó 2008-ban Budapesten?

  • A 2×1 sávos úton előzzük meg szabálytalanul, jobbról azt aki megáll a gyalogátkelő előtt, hogy átengedje a gyalogost.
  • Dudáljunk rá a gyalogosra és habzó szájjal üvöltözzünk vele, hogy miért is mert lelépni amikor mi jövünk.
  • Ha a gyalogos tovább haladt, még egy kicsit tartsuk fel a forgalmat és üvöltözzünk utána.
  • Soroljunk vissza, természetesen irányjelző nélkül és haladjunk tovább célunk felé.
  • Ma is tettünk azért, hogy mindenkinek jó közérzete legyen.

Én csak azt nem értem, hogy az így vezető kedves autóstársakban nem merül fel, hogy az Ő gyereke is közlekedik az utcán, vagy mindenhova autóval viszi? Meg a családja többi tagját is? És a kedves vezető sem tesz meg három lépést sem az autója nélkül? Bárhova megy mindenhol a bejárat előtt áll meg, így neki soha nem kell átmenni egy gyalogátkelőn sem? Magyarországról hiányzik a tisztelet, nagyon.

Nyaralás vége

Egyszer minden véget ér, még a nyaralásunk is. Igaz már vasárnap hazajöttünk, de azóta nem volt még kedvem írni róla.

Nagyon jó volt az Őrségben és nagyon rossz visszajönni a zizzent városba. Bár volt ott egy csapat aki Budapestről ment, egész nap a vendégházban volt, dohányzott, ivott és Megasztárt nézett. Ezért minek ennyit autózni?

Viszont gyönyörű erdők hegyek vannak arra, a szomszédok nem lógnak egymás szájába (1 ház kb. 1 hektár földön). Visszajöttünk és a fák is szürkék itthon.

Megnéztük a hármashatárt, országunk legnyugatibb pontját, pihentünk a Hársas tó partján és sokat kirándultunk az erdőben.