Kategória: Gyakorlás

Mondhatom e, hogy a 245-ik héten tarok, amikor a nagy részében semmit nem is csináltam? Nem hetek, de hónapok teltek el edzés nélkül. De mondhatnék akár éveket is, mert amit műveltem az egyenlő a nullával. Lassan 5 éve kezdtem el az edzéseket, de igazából már az első év vége felé maradtak ki hetek az edzésből és másfél év után már volt, hogy teljes hónap is kimaradt. A helyzet azóta sem javult, sőt. Pedig a lehetőségeim adottak, akár saját testsúlyos, akár súlyzós edzéshez. Van kettlebellem, mehetek futni, bringázni és az irodában gyakorlatilag egy teljes konditerem van fekvenyomó paddal, guggoló állvánnyal, bordásfallal. Azt hiszem itt az ideje egy teljes újrakezdésnek. A tapasztalatok megvannak és az elmúlt években megfelelő elméleti tudást is sikerült összeszednem. Csak rajtam múlik, hogy lesz e beachbody jövőre.

Folytatva a megkezdett képzéseim sorát végre eljutottam Craniosacralis Biodinamika képzésre is a hétvégén. Engem már többször kezeltek ezzel, hiszen számos barátom és családtagom jártas már benne. A képzést is Gaby tartotta 🙂 .

Nagyon jó volt. A kezelésekről eddig is tudtam, hogy remekek, de csinálni is nagyon jó. Szintén egy teljes gyakorlás, akárcsak a Thai Masszázs. Úgy gondolom, hogy remekül be fogom tudni illeszteni a masszázs mellé 🙂 .

Kedden megvolt a gyakorlati vizsga, ma pedig a szóbeli is. A sportoktatói meglett, de az eredmény lehetett volna jobb is. Sajnos a gyakorlati vizsga és az egyik szóbeli tétel nem sikerült túl jól.

A gyakorlatin elég magabiztos voltam, mégis sikerült jól lehúzni a mellgép fordított használatával. Meg a mellizom eredésével tapadásával, amire a vizsgáztató azt mondta, hogy nem jó, pedig helyesen mondtam és ma ugyanazt mondtam neki és jó is volt 🙁 .

A mai szóbelin meg sikerült egy olyan tételt húznom, amire nem emlékeztem, pedig tegnap olvastam át. Teljesen leblokkoltam és nem tudtam megfelelően elmondani a szabadgyakorlatok definícióját, besorolását a gimnasztikába. Persze ha a fekvőtámasz, a guggolás, vagy a húzódzkodás helyes kivitelezése, progressziója lett volna a kérdés, akkor kitűnőre vizsgázom 🙂 . A lényeg, hogy, bár jobb érdemjegyre számítottam a végén, de sikerült a vizsga és nem kell ismételnem.

Most már nem csak Alternatív Mozgás- és Masszázsterapeuta vagyok, de végzett Sportoktató is.

Ma kipróbáltam a TRX edzést a Flow centerben. Rögtön ki is kell javítanom magam, mert a RIP:60 vásárlásakor rosszul írtam, a TRX két szára is mozog a felfüggesztéshez képest. Igaz a GFlex könnyebben mozdult, amikor a Fittarénán kipróbáltam, de itt is figyelni kellett, hogy a test ne csavarodjon el.

Az edzés nagyon jó volt, az órát Boda Renáta tartotta, oda figyelt mindenkire, minden mozdulatot javított, finomított. Inkább erősítő jellegű gyakorlatok voltak, ez nekem jobban bejön. Ezt persze az is befolyásolta, hogy a csoportból ketten használtak már valaha TRX-et, így a gyakorlatokat tanultuk, amíg nem biztosak a gyakorlatok felesleges, sőt szerintem kimondottan ellenjavallt gyorsan végezni a gyakorlatokat, csak nő a sérülés veszélye (ez sem tetszett a Fittarénán).

Az itthoni gyakorláshoz kaptam pár instrukciót, így a DVD-k alapján már biztonságosabban el tudok kezdeni ilyen típusú edzéseket is végezni. Nagyon gondolkozom, hogy rendszeresen járjak vagy TRX-re, vagy GFlex-re. Az eddigiek alapján még nem tudok dönteni. Eszköz szintjén szinte mindegy, de talán a GFlex a szimpatikusabb, míg a kipróbált órák alapján a TRX. Persze a Fittaréna alapján nehéz véleményt mondani az órákról 🙂 . De ez még úgy is a jövő zenéje, most a Sportoktatói képzés a fontos, ahhoz pedig konditermi látogatások kellenek.

Tegnap ellátogattam az év utolsó nagy fitness eseményére, a Fittarénára. Vegyes érzelmekkel értem haza. A részvételem kötelező volt, magamtól nem mentem volna és valószínűleg nem is fogok többet. Viszont érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam.

Mivel főleg az expótéren voltam végig, engem nagyon zavart a folyamatosan egyszerre bömbölő kb. 8-10 különböző zene ami a különböző edzéseket kísérte (és a rengeteg ember is 😀 ). Igazából amire menni akartam (Astanga, Spartan Girja, Spartan Fighter, Péntek Enikő Zóna edzés), arról lemaradtam, vagy nem fértem be a terembe, vagy azután volt miután eljöttem 🙂 . Végül a kinti téren azért sikerült részt vennem egy rövidített, 20 perces Spartan Girja edzésen. Ez nagyon jó volt, élveztem és azért sikerült el is fáradnom benne. Közvetlenül A Spartan Girja után beálltam egy GFlex köredzésbe.

Ezt nem kellett volna erőltetnem, inkább egy későbbit választhattam volna. A hasizom gyakorlatok után olyan hányingerem lett, hogy ki kellett állnom. A köredzés nagyon megterhelő volt, alig bírtam, nem szoktam ilyen típusú edzéseket végezni, ez érezhető is volt. Míg a csajok simán bírták, én szenvedtem. Egyébként is voltak gondjaim, ha teljesen beleengedtem a súlyom az állvány elmozdult, hiába tartotta az egyik instruktor. Én voltam a kritikus tömeg 🙂 . Azonkívül a másik szőnyegen is köredzést tartottak és pont a fejemnél futottak el a többiek. Nagyon rossz érzés volt arra is figyelni, hogy ne gázoljanak le közben 🙁 .Nagy tapasztalat, hogy hiába futok reggelente (ha nem is túl rendszeresen mostanában), az ilyen típusú terheléseket nem bírom. Sem a futás, sem az erősítés, sem a rakodás nem ad ilyen fajta állóképességet, ezért muszáj lesz ilyen típusú edzéseket is beiktatnom. Praktikusan eljárni GFlexre, ha már oktatóit is szeretnék belőle szerezni 🙂 . A GFlex nagyon jó eszköz, könnyű, kicsi, tényleg bárhova el lehet vinni (bár én a sokoldalúsága miatt inkább a RIP:60-at választottam otthonra 🙂 ).

Ma végre megvettem a legújabb edzés eszközömet. Már régóta szemezgettem vele, de most az intersportban volt leárazva egy TRX utánzat, ezért elhatároztam, hogy veszek. Persze nem azt vettem 🙂 . Jelenleg, a gyűrűn kívül, három felfüggesztéses edző eszközt ismerek. A TRX, a GFlex és a RIP:60.

https://www.instagram.com/p/fhkRrwmXWc/?utm_source=ig_web_button_share_sheet

Hazánkban leginkább a TRX terjedt el, „sok” helyen tartanak edzéseket, de fitnesztermekben is megtalálható már. Van pár apró különbség a rendszerek között, de van egy meghatározó is. A TRX hevederjei egymáshoz képest rögzítettek, míg a GFlex-nél középen egy csiga található, így a két markolat mozog, ennek megtartása külön technikát igényel. A RIP:60 egy kis pöcök segítségével használható mindkét módon, persze a csiga hiánya és az eszköz súlya miatt nem lesz olyan mozgékony, mint egy GFlex, de a gyakorlatok így is nagyobb megterhelést jelentenek, mint egy TRX-en (pedig az is nagyon állat 🙂 ).

Szóval edzéseim új szakaszhoz érkeztek. Lassan keresek egy termet, ahová szerelhetek bordásfalat, készíthetek speciális húzódzkodó állványt és majomlétrát, levihettem a kettlebellt és veszek még pár kétkezes súlyzót és ott fogok erősítő, zsírégető edzéseket tartani, meg persze masszírozni 🙂 . És beszerzek oda egy ilyet is: Tunturi keresztcsiga 😀 .

Több havi rendszertelen edzés után végre sikerült összeszednem magam és újra rendszeressé tettem az edzéseim. Sőt, beiktattam heti két-három alkalommal (törekszem a háromra 🙂 ) futást és reggelente egy rövidebb edzést főleg has plusz egy kis felsőtestet. A futáshoz vettem egy új cipőt is, egy Asics Gel-Zaraca-t.

https://www.instagram.com/p/c8mNfZGXe5/?utm_source=ig_web_button_share_sheet

Eddig jó, bár túl hosszan még nem futottam benne. Egyelőre az átlagos reggeli köröm még csak 6,3 km, ezt szeretném felvinni 10 km-re.

Nagyon remélem, hogy fogom tudni tartani az új edzéstervem, mert nevetséges volt már amit műveltem. Hetek, sőt volt, hogy hónapok maradtak ki az edzésekből. Ez megengedhetetlen a továbbiakban. Főleg, hogy az Alternatív Mozgás- és Masszázsterápia képzés mellé elkezdem a Sportoktatói tanfolyamot is 🙂 .

Tegnap sikeresen teljesítettem eddigi életem leghosszabb futását, lefutottam a félmaratont. Hosszú volt, nagyon hosszú. A másodlagos célom, hogy 2 órán belül érjek célba, nem sikerült, de legalább megcsináltam :).

Reggel még nagyon izgultam, de aztán tudatosítottam magamban, hogy csináltam már 3 órás Kis formát, 6 órás 48-t és 8 órás 108-t, így a 2 órás futás sem lehet gond :). Igaz, hogy más megterhelés, de akkor sem. Bár Tündit az már az elején elvesztettem, az első 10 km nem is volt igazán gond, tudtam a lépést tartani a 2 órás iramfutókkal, utána viszont elvesztem. Voltak pillanatok, amikor nagyon jól ment, de 18 km után már bele kellett sétálnom.

Alig vártam már a végét, időben is itt vesztettem sokat, szinte csak vánszorogtam a célig. Hiába a felkészülésem eléggé foghíjas volt (nem szeretek igazán futni és esőben, hidegben meg pláne nem).

A futás után viszont kevéssé éreztem magam fáradtnak. Picit fájtak a lábszáraim, de miután hazaértem (volt még egy kis napozás a szigeten) még nyomtam egy kis fegyencet is, csak hogy teljes legyen a nap 🙂 .

De most, hogy ez megvolt, töretlenül haladok a cél felé. Lesz még maraton és az igazi cél majd egy Ironman teljesítése. Persze ehhez majd meg kell tanulnom rendes úszni és kell egy bringa is 🙂 . Addig is a futást kell erősíteni, szépen fokozatosan.

A futásról: rengetegen voltunk 🙂 . Szerintem a Margitsziget alkalmatlan ennyi ember indítására, az elején nagyon kellett figyelni, nagyon szűk volt az útvonal, ez később is zavart. Sajnos szurkolóból nem volt túl sok, a leglelkesebbek a dobosok, a Bátor táborosok és a Suhanj alapítványosok voltak, ők töretlenül nyomták. Köszönet nekik, sok erőt adtak.