Integrál szemlélet és Spiráldinamika

Vasárnapra egy igen érdekes előadást sikerült megszerveznünk, bevezetést kaptunk az Integrál szemléletbe és egy gyors betekintést a Spiráldinamikába.

Sajnos a nap első felével megcsúsztunk és ezért a Spiráldinamikába nem tudtunk eléggé belemélyedni (pedig, mint utólag kiderült, maradhatunk volna még a teremben 🙁 ).

Számomra a legtöbbet adó rész a “workshop” volt, amikor négy fős csoportokban egy témát elemeztünk az Integrál szemlélet négy aspektusa szerint (mindenki egy-egy aspektust, egy-egy nézőpontot képviselt).

Nekem mindig nehéz az információ átültetése a gyakorlatba, de szerencsére ez itt könnyedén ment és képet kaptunk arról, hogy hogyan is lehet az Integrál szemléletet a gyakorlatban is használni. Mind a négy aspektusban fejlődünk, mindegyikben érzékenyebbé tudunk válni külön-külön is.

A Spiráldinamika pedig pont az egyik ilyen fejlődési rendszert írja le. Segítségével elemezhető egy egyén, egy csoport, egy ország, vagy akár a teljes emberiség fejlődése. Amikor tudjuk, hogy melyik szinten tartunk, tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk, hogy tovább tudjunk lépni.

Mivel jelenleg is egy egyesület felépítésén és működtetésén dolgozunk, nagyon hasznos ez a tudás számunkra (nem beszélve az egyéni fejlődésünkben való felhasználásáról). Danit (ő tartotta az előadást) nem irigyeltem, mivel én is tartottam már előadást/bemutatót “zárt” közösségnek. Nagyon nehéz megszólítani egy olyan csoportot, akik évek óta ismerik egymást, szinte már ránézésre meg tudják mondani, hogy a másik mit gondol. Az ilyen csoportoknak megvan a saját nyelvezetük, szóhasználatuk, egyértelmű számukra, hogy melyik szón mit értenek. Emiatt kicsit nehézkes az előadó részéről a szavakat újra értelmezni, értelmeztetni. Sajnos ebből adódott is félreértés, ami bezárkózással és nem nyitottsággal lett megoldva :(.

Persze, ha más az előadó személye, mondjuk Hang Truong Mester adja elő ugyanezt, ugyanezekkel a szavakkal, akkor a kérdések fel sem merülnek. Ez nem az előadón múlik, hanem a részvevőkön, hogy mennyire tudnak nyitottan és elfogadóan állni az előadóhoz. Részemről úgy tartom, hogy mindenkitől lehet tanulni (még egy hajléktalan is adhat nekünk tanítást), nyitottan kell végig hallgatni mindenkit és majd utólag eldönteni, hogy a hallottakból tudunk-e alkalmazni valamit a saját utunkon, vagy sem.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ha kérdés van, akkor ne tegyük fel, hanem azt, hogy ne ragaszkodjunk a saját látásmódunkhoz, próbáljuk inkább megérteni a másikét, jelen esetben az előadóét, de ez ugyanígy működik egy egyszerű beszélgetésnél is.

Csodálatos edzésen voltam

Annyira jó volt a mai edzés. Eddig is voltak élmény gazdag gyakorlatok a formákban, de olyan jó látni, ahogyan a sok apró rész összeáll egy nagy egésszé.

Ilyenkor kedvem lenne menni és egyből átadni a tanultak, csak sajnos a tanítványaim még nem tartanak ott, még nem tudják a formákat sem végig amivel dolgozniuk kellene 🙁 .

A TaiJiQuan nagyszerűségét tükrözi, ahogyan minden rész a helyére kerül. Amikor összeáll a lépés, a mozdulat a légzéssel és az energia keringetéssel. Így teljesen átérezhető, hogy miért pont úgy van egy mozdulat, miért pont akkor kell elcsavarni a testet, felemelni a lábát.

Az elméleti információ már eddig is meg volt ezekről, de százszor, ezerszer nagyszerűbb, amikor az információból tapasztalati tudás lesz.

Integral Tai Chi tábor volt

Múlt héten gyönyörű helyen, Fonyban, tartottunk Integral Tai Chi tábort. Az árvíz nyomai még itt-ott fellelhetőek, főleg a készültségnek megtartott homokzsákok formájában (első nap volt egy kisebb vihar és a víz már hömpölygött lefelé az utcán). A levegő remek volt, szerencsére nem volt meg benne a budapesti levegőre jellemező “illat” kavalkád. Közvetlenül az edzések előtt a teremmel szemben egy forrásból tudtunk magunknak mindig friss, hideg vizet vételezni.

A táborban nem volt nagy létszám, minden két emberre jutott egy oktató, de így legalább volt mód arra, hogy mi oktatók is tudjunk tovább pontosítani.

A nemek eloszlása igen érdekes volt, a három oktatón és Schaffi apukáján, aki a gondnoki teendőket látta el, csak a szebbik nem képviselői jöttek el a táborba. A srácok talán arra számítottak, hogy túl kemény lesz a tábor és nem fogják bírni az edzéseket, ezért nem mertek eljönni :).

Bár a hely nem igazán ránk van szabva (a ház a faluban van, nem úgy, mint a Tanya), de sikerült nagyon jól megoldani a gyakorlásokat. Volt terem, ahol tudtunk gyakorolni esőben, szélben, és ahol tudtunk relaxálni és meditálni is. Schaffi anyukája nagy szeretettel készítette nekünk, a finomabbnál finomabb ételeket, az egyetlen, amivel elmaradt, a receptek leírása. A lányok nagyon szerették volna, ha a tábor végén szakácskönyvet is kapnak 🙂 . Remekül összehozta a csoportot a közös terítés, étkezés, mosogatás.

Az edzések mellet volt lehetőségünk két kisebb kirándulásra is, megnéztük a Füzéri és Regéci várat is. Ezek a kimozdulások is segítették a csoport összekovácsolódását. Bár most oktatóként és nem gyakorlóként vettem részt a táborban, nekem is sikerült pihennem és töltődnöm, sőt még masszázst is kaptam 🙂 .

Nagyon inspiráló volt, hogy mindenki aki eljött égett a tudásvágytól, folyamatosan kérdeztek mind az Integral Tai Chival, mind Heng Chang Mester tanításaival kapcsolatban. Lelkesen jártak a reggeli edzésekre is, igaz a kezdésekkel néha csúsztunk, de ennyi belefér rugalmasságunkba 🙂 . Nagyon jól esett a rengeteg visszajelzés amit kaptunk, mind a tábor szervezésével, mind az oktatásokkal kapcsolatban. Szemmel láthatóan jól érezte magát mindenki (és remélem, nem csak kívülről tűnt így, hanem tényleg így is volt 🙂 ).

Bár én már hat éve tanítok Tai Ji Chuant és több, mint egy éve Integral Tai Chit, még mindig rengeteget tudok tanulni egy ilyen táborban, azoktól, akik eljönnek. Ilyenkor muszáj magamban is rendszereznem az összes ismeretemet, melyet az idők során sikerült összegyűjtenem és fel kell építenem magamban a teljes rendszert újra, hogy a megfelelő időben a megfelelő tudást tudjam átadni és ne egy kaotikus információ halmazt zúdítsak a gyakorlókra.

Köszönöm a sok szeretetet, odafigyelést, inspirációt mindenkinek, aki megtisztelt minket azzal, hogy eljött, és köszönöm Schaffi szüleinek a lehetőséget és a sok háttér munkát, ami lehetővé tette az egész tábort.

Edzőtábor után …

… mindig nehéz a visszatérés a hétköznapokba. Annyira jó, hogy ott nem kell mással foglalkozni a gyakorláson kívül és a legnagyobb eldöntendő kérdés, hogy a büfében bodza, vagy menta szörpöt kérjek az ebéd utáni alvás előtt.

A mostani tábor is nagyon jó volt. Visszatértünk az alapokhoz és összeraktuk azokat. Kezdőként csak elfogadni lehet, hogy az egyenes derék, a szétnyomott térdek mennyire fontosak, most már azért tapasztalásunk is van róla és lehetnek elképzeléseink, hogy mennyi mindent rejtenek még magukban ezek az egyszerű dolgok.

Kaptunk néhány olyan apró, praktikus gyakorlatot is, melyeket a mindennapokban tudnunk használni, akár sorban állva, akár az utcán sétálva. Számomra nagy előny, hogy testi úton járunk, a testtel dolgozzunk és mégis hatni tudunk az energia áramlásunkra és a tudatunkra is (persze minden csak tudat 🙂 ).

A tábor elején azt hittem, hogy végig fázni fogunk, első két nap szinte végig esett, de azért csak sikerült némi színt is összeszedni és az eső utáni színek, fények és illatok a Tanyán hihetetlenek. Az öt nap alatt többször is láthattunk szivárványt, tegnap reggel pedig olyan köd volt, hogy a két oldalsó domb teljesen eltűnt. Látványra is megszűnt a külvilág, csupán mi léteztünk az világban. Csodálatos volt.

Heng Chang Mester ismét nálunk járt

Az elmúlt héten ismét meglátogatott minket Heng Chang Mester, szinte az egész hetet vele töltöttem, gyakorlatilag csak aludni jártam haza, 3-4 órákat.

Hatalmas inspiráció volt ismét találkozni és személyesen tanulni tőle. Bár most a szokottnál több nyilvános programja volt, szerencsére tudtunk együtt gyakorolni mind Integra Tai Chi-t (ezt kicsit kevesebbet), mind meditációkat.

Kaptunk instrukciókat az itthoni szervezet megalakításáról és működtetéséről is, remélem végre rendeződik ez a kérdés. Most talán új lendületet kap majd az egész és nem csak azért, mert személyesen találkoztunk ismét a Mesterrel, hanem azért is, mert a nyilvános előadásain igen sokan voltak, akik közül többen is jelezték, hogy szívesen tevékenykednének.

Persze, hogy ne legyen felhőtlen az elmúlt hét, amikor szerdán kikísértük Bécsbe a repülőtérre sikerült rossz helyre parkolnom, így mire visszamentem az autómat elszállították és ez nekem 190 €-ba került.

Valami gond lehetett a járművekkel, mert vasárnap a kecskeméti csoport autójának kereke esett ki, így kénytelenek voltak hétfőn is itt maradni 😉 , kedden pedig mi mentünk hozzájuk (nem számítottak arra, hogy a Mester azonnal elfogadja a meghívásukat :D).

Most már minden visszazökkent a régi kerékvágásba, már kipihenni is sikerült magamat, igaz nem jutottam ki sem Szigethalomra (ahol tanítványaim tartottak teázást) sem Diósjenőre 🙁 .

Szombat esti teázás

Szombat este megtartottuk az évzáró teázást Szigethalmon. Sajnos a csoportokból igen kevesen voltak jelen, összesen ketten jöttek el (abból az egyik a házigazda volt), pedig elég sokan szigethalmiak. Ez különösen azért érintett rosszul, mert 2 órát autóztam, mire sikerült odaérnem.

Pont szombaton eset le az a nagy mennyiségű hó, ami a karácsonyi bevásárlási lázzal együtt gyakorlatilag megbénította a várost. Vagy nem tudnak vezetni az emberek (valószínű), vagy a többségnek még nyári gumija volt (ez is nagyon valószínű), de 10-20 km/h sebességgel lehetett haladni. Ha nem volt senki előttünk simán tudtam 50-60 km/h-val menni, visszafelé 45 perc volt így az út.

Persze megértem, hogy sokan még nyári gumit használnak, én is elgondolkoztam, hogy ezt a telet megúszom téli gumi vásárlása nélkül, de nagybátyám rábeszélt és pénteken el is jutottam kereket cseréltetni.

Maga a teázás jó volt, végre nem én tartottam, csak instrukciókat adtam hozzá. Sajnos a puer teám elöregedett a nem megfelelő tárolás miatt, így az igazi élvezet elmaradt, de a tejes oolong igazán finom volt.

Tervezem, hogy egyszer elviszem a csoportokat Évához teázni, ne csak engem lássanak teaszertartást végezni és Évának igazán finom különleges teái vannak, melyekhez a megfelelő készleteket is tudja biztosítani.

Ismét nagy változás

Szinte napra pontosan három éve, 2006. szeptember 17-én tettünk egy nagy fogadalmat, mely jelentősen megváltoztatta életünket, főleg az enyémet. A fogadalom szerint nem ihattunk alkoholt, nem ehettünk húst, tojást és hagymát és naponta kellet kilenc leborulást végeznünk. Ez számomra igen nagy változás volt, lévén akkoriban éppen kezdő alkoholista voltam, elég sok sört, vodkát, és egyéb finomságot fogyasztottam.

A fogadalmat eredetileg gyermekünk születéséig terveztük tartani, de változik a világ és változunk mi is. Még mindig szeretnénk gyermeket, de már nem elsődleges fontosságú életünkben.

Ezért a mai napon visszaadtuk a Fogadalmat.

Nem valószínű, hogy szokásainkon változtatni fogunk, de most már nem azért tartjuk ezeket, mert megfogadtuk, hanem saját magunk miatt, azért, hogy fejlődni tudjunk felszabadultan.

Első ITC óra a főiskolán

Heng Chang Mester megtartotta az első hivatalos Integral Tai Chi órát a Buddhista Főiskolán. Számomra rengeteg újdonság volt, bár azoknak akik voltak kint nála Amerikában nem sok újat mondott (akik pedig most ismerkednek az ITC-vel minden újdonság volt 🙂 ). Lelkesen jegyzeteltem is, aztán mondták, hogy ez megvan DVD-n, ne törjem magam.

Mondjuk a DVD-t eddig se láttam, meg úgy is angol nyelvű, a jegyzet meg biztos meg van nekem, így inkább maradtam a jegyzetelésnél (amúgy is majdnem vége volt már az órának). Rengeteg információ volt a mozdulatok szimbolikájával kapcsolatban, akár a bemelegítésről, akár a 10 formáról (igaz még csak az elsőt vettük át). Utána persze rövid beszélgetés, amit én már ott hagytam, mert dolgozni is kell (igaz nem kellett volna annyira sietnem, mert már egy órája késik, akire várok 🙁 ).

Kettlebell, jó kis orosz játék

Táborban volt szerencsém Levivel kipróbálni a kettlebell-t (ill. girya-t, mert, hogy a verseny szériát így nevezik). Nagyon tetszett. Még jó, hogy Levinek nem volt kedve aznap erősíteni, főleg nem vacsora után, így csak egy órát nyomtuk, meg utána kb. fél óra nyújtást tettünk be.

Maga a kettlebell Oroszországból származik, gabona mérésre használták, régen ilyenek akasztottak rudakra súlyemelés címén is (régi felvételeken nagy bajszú, csíkos ruhás embereknél látni). Az egész testet teljesen átmozgatja és nagyon jó állóképességet biztosít.

Sajnos nem olcsó a golyó, ezért itthon még hagyományos kézi súlyzóval próbálgatom a mozdulatokat, de közel sem esik olyan jól, teljesen másképp terheli az ízületeket. Kénytelen leszek minél hamarabb venni egy kettlebell-t magamnak. Kedvcsinálónak a, szerintem, legnehezebb gyakorlat (még nem is tudom hibátlanul megcsinálni), de mások is azt mondják, ha nincs időd rendes edzésre ebből csinálj párat és meg is vagy, a teljes testet átmozgatja szépen.

Két különböző felállási variációval:

Tábor után

Ismét nagy élményt és változásokat hozott a tábor. Önmagában eléggé rendhagyó volt, hiszen az egész tábor alatt csináltunk 7 db formát, abból 5-öt egy nap és szinte végig a teremben gyakoroltunk, ami a nagy meleg miatt jól esett (viszont így kevésbé barnultam le 🙂 ).

Végre a Tai Ji-val foglalkoztunk, igaz néha még szükség lenne a formák pontosítására, de nagyon jó volt ez a belső munka. Nagyon jól kiegészítette a tavalyi táborban tanult középső tan tien nyitogatást (kicsit sajnálom, hogy idén kimaradt a programból). Megtanultuk életre kelteni a formákat, hogy az belőlünk jöjjön és ne csak megtanult mozdulatok ismétlése, vagy fitness edzés legyen.