Kategória: Kütyü

Eljött a pillanat, hogy be kellett ruháznom egy új gépbe. Az én Sony Vaiomat már kinőttem (és a kijelzőnek is akadnak gondjai). Az elmúlt évben használt Lenovo Thinkpad L560-at pedig vissza kellett adnom.

Az új gép egy Acer AspireA515-51G-56HD lett. i5 8250U, Ram: 4GB (alaplapra forrasztva), 128GB SSD, 1TB HDD, FullHD IPS matt. Gyönyörű darab. Bár ez még csak FullHD, de már akkora előre lépés az eddigiekhez képest, hogy teljesen megértem a macbook retina display szerelmeseit. Alapvetően teljesen jó gép, így most inkább a negatívumokat emelném ki, óhatatlanul összehasonlítva a Thinkpaddel.

Soha nem voltam billentyűzet fetisiszta, de ezen a gépelés nem túl nagy élmény, Nagyon rövid úton járnak a billentyűk, ráadásul ergonómiailag is hagy némi kívánni valót maga után. Az, hogy „í” és a bal shift teljesen összeér még magyarázható. De az „ű”-t nem értem.

A Thinkpadben nagyon szerettem a dedikált gombokat (pl.: számológép) és, hogy megadható volt, hogy a funkciógombok, vagy az F1-F12 legyen aktív. Ezen az Fn gombot nyomva kell tartani egy hangerő állításhoz, ráadásul egy kézzel nem is kivitelezhető (Fn a bal ctrl mellett, a hangerő a kurzor le-fel).

A Del, Home, PgUp, PgDn, End, Power sorrendje megszokást igényel és hiányoznak a capslock és numlock visszajelző ledek.

A wifi szerintem gyengébb, mint a régebbi típusoké, a konyhában már alig érzékel és többször el is dobja a jelet. Ez lehet, hogy az 5GHz eredménye.

A ventilátora zavaróan hangos, ráadásul ha egyszer bekapcsol, akkor nagyon hosszú ideig úgy is marad.

Bár kiválóan bővíthető, a hdd és a ram külön szerelőnyílással van ellátva (ez mondjuk pont a Thinkpadről hiányzott a gigabites lannal együtt, holott ezek már a régebbi, nem üzleti kategóriás Vaion is megvoltak), az m2-es ssd-hez az egész burkolatot le kell szedni. Szerencsére ebben darabban már van egy 128 GB-s, így egyelőre nincs dolgom vele. A memóriát kell majd bővíteni a későbbiekben.

Használat közben két további dolog okozott meglepetést. Az egyik, hogy nem bootol akármelyik usbről. A másik, hogy a tapipad gesztusait a biosban engedélyezni kell (és itt szintén hiányzik a Thinkpadnél megszokott középső gomb).

A csatlakozók elhelyezkedése nem a legjobb, a hdmi csatlakoztatása után egy testesebb pendrive már nehezen fér be az egyetlen usb 3.0-ba. (Thinkpaden nagyon tetszett a hátul lévő usb, ideális a vezeték nélküli egér/billentyűzetnek)

És a végén személyes siralmam, annyival nagyobb elődeinél, hogy a laptoptáskába pont nem fér bele 🙁 .

Egy ideje nézegettem már aktivitás mérőket, hátha több mozgásra buzdítanak. Az elmúlt évet (foghatom a műtétre is) lustaságban töltöttem. Bár van egy Garmin Forerunner 220-am, de nem igazán alkalmas napi lépésszámlálónak. Nézegettem a Xiaomi Mi band 2-t, győzködtem magam a vásárlásról (bár akkor már a fejlettebb órájukat választottam volna). Nos a vágyam kikerült a térbe, így kaptam ajándékba egy Polar A360-t. (Megjegyzem, soha nem gondoltam ilyen aktivitás mérőre, az ára még kifutó termékként is majd négyszerese a Mi band 2-nek és nem érzem, hogy többet tudna).

Kiváló, bár az alap beállításokkal sem igazán sikerül a 100% mozgás elérése minden nap, de egy picit legalább motivál a több mozgásra. Főleg, hogy asszony is kapott és neki általában megvan a 100% (többet is mozog, meg kevesebb lépés is kell hozzá).

Nagyjából egy hónapja használom és elég sok korlátba beleütköztem már. Sokra nem is gondoltam volna. Például edzéshez nem lehet pulzus jelzéseket, idő jelzéseket beállítani. Mondjuk szobabiciklivel próbáltam, nem futással.

Ebből következik egy másik, több mozgás formánál nem azonosak a lehetőségek. Például  túrázás módban nem mér távolságot, de gyaloglás módban igen. Mondjuk a távolság mérése, mivel lépésből számolja, eléggé elnagyolt. Nálam ha 10 km-t mutat, akkor kb. 7-et mentem. Viszont a pulzusmérője pozitív csalódás volt. 1-2 ütem különbséggel ugyanazt mutatta, mint a Garmin mellkaspántos pulzusmérője. Volt, hogy 1-2 másodperccel le volt maradva, de volt, hogy a Garmin reagált később. Ezzel a részével teljesen elégedett vagyok (bár volt már rá példa, hogy egy sima erdei séta közben 130-at mutatott, amikor a manuális mérés szerint kb. 60 volt, viszont ugyanezt a következő verziója, az A370 is megtette).

Az akkumulátora is igen jól bírja, én elvagyok heti egy töltéssel (ritkán van edzőmódban és az értesítések ki vannak kapcsolva). A készülék tud értesítéseket fogadni a telefonról (én kikapcsoltam, a telefonon is csak pár alkalmazás van engedélyezve). Továbbá ébreszteni is tud. Sajnos csak a telefonon, a Polar applikációjában lehet beállítani, nem szinkronizál a telefon ébresztőjével. A másik hátrány, hogy csak fix időpont lehet, nem használja az alvásfigyelést a könnyebb ébresztéshez. Mondjuk a rezgőmotor erősségéből kiindulva, nem biztos, hogy fel is ébrednék rá.

Ami még számomra fájó pont, hogy két nagy cég terméke van a birtokomban némi átfedéssel a funkciókban, de persze nem összehangolhatóan egy felületen. Ezt ki tudtam volna kerülni, ha anno nem Garmin, hanem Polar órát veszek futáshoz. Most egy olyan szoftvert keresek, ami mind a kettőt teljes értékűen kezeli (biztos nem lesz).

Ajánlom? Mértékkel. Ha meglévő Polar órát szeretnénk kiegészíteni, jó választás ez, vagy a következő generáció. Egyébként tudásához képest szerintem drága.

Visszakaptam piciny Pi2-m. Ezzel nagyon komoly white people problem lett nálam 🙂 . Van ugye a Pi2, egy androidos TV box, egy netbook, és a leselejtezett Sony Vaio a pillanatnyilag használt laptopon (és két Win10-es, egy Androidos tableten, meg a telefonjainkon) kívül. El kell döntenem, hogy mit mire akarok használni, de a legfontosabb, eldönteni, hogy egyáltalán mire is van szükségem. A többi eszköztől pedig megszabadulni, de vihar sebesen.

Visszakaptam a régi netbookomat, így picit okafogyottá vált számomra az itthoni webszerverem (vagy bármilyen szerver) Raspberry Pi2-n való futtatása. A netbook javára szól az x86 architektúra, rengeteg leírás elérhető bármilyen ötletet is szeretnék megvalósítani biztos találok hozzá segítséget. Ráadásul erőben is felülmúlja a Pi2-t. Nem beszélve az alapból megtalálható wifi, bluetooth, billentyűzet, képernyő kombinációról. Nagyban megkönnyítik a telepítést és a használatot.

A Pi2 előnye, hogy nagyon könnyű egy µSD kártyával cserélgetni a rendszereket, de ha előre tudom, hogy mit szeretnék, akkor hosszútávon a netbook jobb választás. A Pi2 pedig marad kísérletezni, játszani (a TV kiszolgálására már megérkezett az androidos box).