Pár szóban az első élmények a Xiaomi Redmi Note 2-vel. Vonzott a nagyobb méret (bár a méret nem számít 🙂 ) és, hogy két kártyás (igaz, hogy csak dual standby), így legalább nem felejtem itthon a céges telefont.
Az első benyomásaim jók a készülékről. Az összeszerelés jó, nem recseg, nem nyikorog. A MIUI rendszer nem riaszt el, sokáig használtam iPhonet és a Huawei EMUI rendszerrel rendelkezett, ami nagyon hasonló.
Viszont a beállítások elhelyezkedése számomra elég logikátlan. pl. azt, hogy a számom kijelezze nem a SIM beállításoknál, hanem a tárcsázó beállításaiban lehet megadni (a feltételes átirányításokat pedig még nem találtam meg 🙁 ).
Papíron nagyon jó a specifikációja, igazából a befutottabb gyártók ezt a felszereltséget 100e körüli áron kínálják, míg céges számlával, hazai garanciával (sajnos csak 1 év) ez 50e volt.
Ami nem tetszik, hogy az első tesztjeim alapján gyengébb képeket készít, mint amit vártam. Valószínű, hogy szoftveresen lehet még javítani a képek minőségét.
Nagyon vágytam a lassított felvételre, de ebben elég gyenge (igaz, hogy azt sem tudom, hol és mikor használnám 🙂 ).
Ami lényegesebb, hogy az akkumulátor nálam nem teljesít túl fényesen. Remélem, hogy idővel és a frissítéssekkel ez javulni fog, mert most elég gyér. Tegnap 3,5 óra kijelző idő jött össze, ebben volt 45 perc Asphalt 8, de meglepő módon az Android OS többet fogyasztott, éjszaka pedig, alvó módban merült 20%-ot 🙁 .