Szerdán még Párizsban voltam. Éppen rendezgetem a képeket, fogalmazom meg a blogbejegyzést, mikor ír a kollégám, hogy az éjjel megtámadták Párizst. Hihetetlen. 
Pár napja még az Eiffel torony tövében lazán beszélgettünk, sétálgattunk, néztük az idegenlégiósokat. Most meg szükségállapot van bevezetve. Belegondoltam, bár igen kicsi az esélye, de lehet, hogy találkoztam, beszélgettem az áldozatokkal. Lehet, hogy az egyik őr aki beengedett minket a gépterembe, lehet, hogy a recepciós vagy a takarító a szállóból. Lehet, hogy az egyik vendég, akivel együtt reggeliztünk. Döbbenet.