Ezt a kérdést tettük fel mikor Vietnamból Thich Min Pu mester itt volt egy hónapig. Mármint, hogy hol a határ az elvárható rugalmasság és a megbízhatatlanság között. Természetesen válasz nem született , mert a tolmácsunk besértődött, magára vette a kérdést (amit nem csodálok, mert voltaképpen róla is szólt).
Aztán kaptunk még egy leckét, mikor Reni és István hazatértek Amerikából, el mondták, hogy ezt a kérdést hogyan kezelte Heng Chang mester, mikor több, mint egy órát késtek.
Nem is ez a lényege a bejegyzésnek, hanem, hogy mindkét esetben voltak olyan kívül álló felek, akik nagyon szépen felmentették az aktuálisan megbízhatatlannak tűnő embert és mintegy piedesztálra emelték, természetes ezért őket is ajnározta az egyén. Így a probléma megoldása nélkül szépen felmentették egymást minden eddigi és jövőbeni botlásuk következménye alól.
Telt múlt az idő, majd eljött a rendszeres borulási szertartásunk időpontja, ahol is a vietnami barátaink kicsit csúszásban voltak, a hold új év utolsó napján hosszabb volt az ő szertartásuk és így nem tudtunk időben kezdeni. Persze a fentebb említett felmentő emberek fel voltak háborodva, hogy nekik miért kell várni (ahelyett, hogy beálltak volna a szertartásba, nem mindegy, hogy vietnamiul vagy kínaiul nem értem mit is énekelek?).
Nagyon könnyű úgy kimondani, hogy rugalmasabbnak kellene lenned, hogy nem vagyunk érintve az ügyben. Nem minket várakoztatnak, vagy ejtenek arcra (persze ennek megemlítésekor is szépen sértődnek be a magas szellemi dolgokat megvalósító egyedek 😀 ). Persze legyünk rugalmasak, hiszen tényleg nem sikerülhet mindig minden tökéletesen, de mindig meg kell jegyezni, hogy a jövőben jobban figyeljen oda az illető. Ha pedig rendszeres, akkor pláne meg kell jegyezni, de ebből általában sértődés lesz. Több embertől kell hallania ugyanazt a dolgot és még akkor sem biztos, hogy elhiszi, azt meg pláne semmi nem garantálja, hogy tenni is fog valamit ellene, de a lehetőség legalább adott, mert, ha nem hívjuk fel a figyelmét a hibáira, még tudni sem fog róluk. Tükrök vagyunk, így segítve egymást.