Meg tudnám szokni, ha mindennap ilyen lenne, mint a mai délelőtt. Egészen élhetővé vált Budapest. A forgalom leginkább egy álmos vasárnap délutánra emlékezettet. Külön jó volt, hogy sokan elővették a biciklijüket és azzal közlekedtek, talán ezentúl más napokon is szívesebben használják, amikor nincs sztrájk. Ma igazán sajnáltam, hogy megszabadítottak a bringámtól, de nemsokára veszek egy újat :).
Igaz a bringákhoz már negatív élmény is csatlakozik, mert attól, hogy valaki bringával közlekedik, még nem változik a mentalitása. Nem igazán értettem, hogy ilyen alig forgalom mellett ugyan miért az amúgy is szűk járdán kell kerekezni és miért nem lehet lemenni az úttestre, ahol neki is nekem is kényelmesebb. Attól, hogy valaki felül egy biciklire még nem lesz kulturált tagja társadalmunknak. Ugyanúgy hiányzik belőle a közlekedési kultúra akár autóban ül, akár biciklivel kerekezik, akár gyalog sétál. Ugyanúgy saját magát képzeli a világ közepének és magasról és nagy ívben tesz arra, hogy mások is (nem is kevesen) laknak, élnek ebben a városban. Neki mindent szabad, de mindenki más húzza meg magát, mert itt Ő a király. Szomorú, hogy ennyire nem érdekli az embereket a másik ember sorsa, amikor egymás mellett élnek, de ha a világ másik feléről van szó, akkor rögtön felháborodásának ad hangot, mert az trendi. De ugyanúgy szid bárkit, ha azt hallja a médiában, hogy most az a menő. Sajnos úgy néz ki kiveszik az önálló gondolkodás az emberekből és lassan biorobotokká válnak, pár irányító keze alatt.
Mindenesetre ma szép nap volt, nyugodt csöndes. Jó lenne több ilyen nap is. Szerencsére az időjárásban is tévedtek és gyönyörű napsütés volt szinte egész nap. Ilyenkor kicsit mindenkiben nő a szeretet és az együttérzés és ez az egész világnak jó, különösen kis hazánknak. Nagyon ránk fér, hogy mindenkiben növekedjen a másik iránt érzett szeretett és együttérzés.