Visszatértünk röpke hét napos nyaralásunkból Horvátországból. Röviden: isteni volt. Imádtuk a tengert, a napsütést, majdnem mindent (ehhez hozzájárult az is, hogy végre kettesben elutaztunk és nem csak Sopronban voltunk szabin). Vittünk szemüveget, így tudtunk nézni halakat. Láttunk több kisebbet, egyszer egy kard halat, medúzát, néhány tengeri sünt és tengeri uborkát.
Voltunk több városban (kettőben volt szállásunk 3-3 éjszakára) és kipróbáltunk több strandot is. Nekem személy szerint a legjobban Lovran jött be. Mind az éttermek, a büfék választékai, mind a sok kis „strand” miatt.
Imádtam mindenhol, hogy nem tömeg van egy nagy strandon, hanem kisebb öblökben lehet élvezni a tengert. A sziklák egyszerűen gyönyörűek.
Voltunk Mošćenika Draga-n is, ahol több nagy strand van a parton, de szerencsére itt is van nyugodtabb hely. És végre nyugodtan élvezhettem a naturista létet, a pucéran úszást az FKK részen 🙂 .
A városnézős napon ellátogattunk Póla-ba és Rovinj-ba. Mind a kettő szép kisváros. Ronóvinj-ban utána kimentünk fürödni. Az első strand nem jött be, de a félsziget túloldalán nagyon szép öblök vannak.
Rabac-nál a Four Elements Beach-en voltunk. Gyönyörű fákkal szegélyezett kis öböl. Elég sokan voltak, de az öböloldalán találtunk egy sziklás részt, picit távolabb a strandtól.
Hazafelé Medveja-ban volt az utolsó strandolásunk. Gyönyörű, bár kavicsos strand (és az én ízlésemnek sokan voltak).
Ételek szempontjából a választék nem volt túl nagy, mintha nem is léteznének hagyományos horvát ételek a cevapcicin kívül. Sok pizza, tészta (az olasz vendégek miatt), néhány hamburger és sült húsok. Kevés hal és tengeri herkentyű, ami meglepő a tengerparton. Plomin-ban pont a halászkikötőre nézett a szállásunk, de a helyi étteremben egy vagy két fajta hal étel volt.
Mondjuk pont ettünk halat, mert a megérkezünk napján tartották egy kisebb fesztivált a környékbelieknek. Nem is igen aludtunk azon az éjjel, hajnali kettő körül még ment az élőzene, utána meg ki tudja meddig a lejátszóból (és a strandon is volt egy másik koncert is, ahol már nem volt kedvünk ott maradni 🙂 ).