Természetesen ma is volt gyakorlás, attól függetlenül, hogy a tegnapi napot végig edzettük. Igazából az érdekes a vége volt. Relaxáció alatt kénytelenek voltunk kiszólni az embereknek, hogy ne az ajtó előtt veszekedjenek, mert elég zavaró (főleg, hogy a Buddhista főiskola szeleméhez nem igazán illik). Ezek után mikor elmentek elegánsan ránk zárták az ajtót, feltételezve, hogy már nem vagyunk ott.
Még szerencse, hogy sikerült elérni Katát, szegény már lefeküdt aludni, mert holnap hajnali 4-re megy be dolgozni. Itt is köszönöm neki, hogy eljött kiszabadítani minket.