Karcagi kirándulás

A mai nap nagy részét autózással töltöttük, elmentünk Karcagra Pista bácsi (apósom) anyukájának és keresztanyukájának sírjához.

Az út nagyon hosszú volt (2*3 óra), Karcagon alig töltöttünk időt és elment a nap. A visszaút vége eléggé rohanós volt, hogy apósom elérje még a soproni vonatot és haza tudjon menni. Persze a tegnapi tervek szerint a rohanás nagy részét megúsztuk volna, de 9:00 helyet 10:30-kor tudtunk csak elindulni a család egyik felének (nem miattunk 😉 ) késése miatt. Apósom már 8:30-kor tűkön ült, hogy mikor indulunk.

A temetőbe járás számomra egy érdekes dolog. Ha egy szerettem meghal, akkor én elbúcsúzom tőle és az emléke bennem él tovább, mindig ott, ahol éppen vagyok, én nem tudom a temetőhöz kötni az emlékeket az emlékezést.

A karcagi emlékek viszont már érdekesebbek voltak, természetesen minden megváltozott az alatta a pár évtized alatt, míg Pista bácsi nem volt ott.

Meglepődéssel konstatáltuk például, hogy a Kazah tiszteletbeli konzulátus Karcagon van. Ez okozott egy kis családi vitát is közöttünk, azt mondták, hogy a kozákok és a kazakok ugyanazok. Én ezzel nem értettem egyet és a wikipedia, annak is a német nyelvű része (a sógorom Németországból jött és mondta, hogy a németeknél most volt szó Kazahsztánról) engem igazolt. Még jó, hogy a telefonom, bár nem mai darab, de képes az internetezésre 🙂 .

Oda felé egy remek cukrászdába (Zagyva cukrászda) tartottunk egy megállót Szolnokon.

A késői ebédet viszont Karcagon fogyasztottuk el a Nimród bio szálloda és étterem 4*-os étterem részében. Ahhoz képest, hogy bio étterem és 4*-os az árak teljesen korrektek voltak, nekem az adagokkal volt gondom, nagyjából kétszer ennyit is tudtam volna enni. Nem értem miért gondolják, hogy ha valaki vegetáriánus étkezést folytat, akkor keveset is eszik. Apósom bio birkapörköltet (erről inkább nem teszek be képet 😉 ) evett, a hangsúly a birkapörköltön van, a bio csak a ráadás, a hazai, gyermekkori ízeket, emlékeket idézte számára. Marynek nem volt szerencséje az ételválasztással, a búzafasírt nagyon száraz volt, alig lehetett elvágni, és az ízesítés sem volt az igazi. Nekem az adagon kívül a barack csatnival volt csak gondom, ugyan édes volt, de nem volt csípős.

 

Ismét Hévíz, ismét Tófürdő

Jelenleg ismét Hévízen töltjük jól megérdemelt pihenésünket és ha már itt vagyunk ismételten ellátogattunk a Tófürdőbe. Nagyon kellemes hely, igazából látszik rajta, hogy külföldi turistáknak van kitalálva főként. Szelektív hulladékgyűjtő a fürdő területén, dohányozni csak a kijelölt helyeken lehet (persze kedves honfitársaink ezt előszeretettel hagyják figyelmen kívül).

Meglepő, de a fürdő előtt szójából készült fagylaltot is lehet kapni, tejérzékenyeknek, 600 Ft 5 gombóc (bevezető áron), normál fagyiból 140 Ft 1 gombóc. A fürdőben azért lényegesen magasabbak az árak, 600 Ft egy adag hasábburgonya.

Legutóbbi itt jártunk óta történtek változások a fürdőben, nagyrészt kiépült a tó körül a sétálóút, jelenleg pedig az egyik épületet építik újjá az alapoktól.

Hévíz önmagában nagyon szép, csendes és nyugodt, főleg így szezon végén 🙂 . Most bejutottunk a Héttornyú templomba is, gyönyörű belülről, rengeteg fát használtak fel hozzá (otthonról majd felkerülnek a képek is).

Tegnap Zalaszántón voltunk Gyógyító Buddha beavatáson (évek óta kerestem a lehetőséget rá, egyszer már volt hirdetve, de ott végül Amitájusz Buddha beavatást kaptam, az sem rossz). Kellemes egész napos program és meglepően sokan voltak pénteken.

Másik meglepetést néhány kedves barátunk megjelenése okozta, nem számítottunk rájuk (volt akire igen) és még egy régi tanítványommal is összefutottunk akik csak arra jártak éppen “véletlenül”. Évek óta nem láttam, most már aranyos kisfia is van.

Este laza pizzával zártuk napunkat. Egész jó volt, de azért a két felszolgáló nagyon hattyúhalálát játszotta 10 asztalnyi vendégnél. Volt olyan pár aki kb. fél órát várt arra, hogy fizethessen (miután kérték a számlát mi megkaptuk a pizzát, elfogyasztottuk, kértem a számlát és előbb fizettünk, mint ők). A vegás pizzához meg itt sem értenek. Majd minden pizzára tesznek articsókát, kivéve a vegásakra. Szezonális zöldségek címén ugyanazokat pakolják rá, mint télen mirelitből (szerintem ez is abból volt), padlizsán, cukkini ismeretlen a szakács számára, ráadásul oregánó sem került rá. Én sonkás pizzát ettem sonka nélkül, így több zöldség volt rajta, mint a vegásokon. A tészta legalább jól sikerült 🙂 .