Nyaralás Kehidakustányon

Kellemes pihenés volt a múlthéten, miután végre eljöttünk Sopronból.

Kehidakustány szép hely és nagyon nyugodt. A fürdő nem túl drága és jó. Főleg melegvízű medencék vannak, de pihenésre, punnyadásra tökéletes. Sajnos a szállással akadtak apróbb gondok (hiányzó izzó, törött kávékiöntő, nem bekötött fürdőszobai világítás), látszik, hogy inkább a kuponos ár a reális és nem annyira a teljes (persze az is lehet, hogy én nem vagyok képben az árakkal 🙂 ). Viszont a szálláshoz közel a fürdő, de nem bántóan, nem kell egész nap az ottani hangokat hallani.

Nagyon kellemes a napos teraszon reggelizni, vagy épp ennek a bejegyzésnek a vázlatát írni :). Internet nincs, a mobilnet is csak edge, ami igen lassú, de nem is gond, a kikapcsolódáshoz pont jó.

A közeli éterembe finomakat tudtunk enni nem drágán és van náluk játék, ha 3db 6-os dobsz a kockákkal feleződik a számla :).

A pár napos fürdőzés Hévízen és Kehidakustányon viszont rádöbbentett, hogy 100kg alatt tényleg nincs férfi, nő is kevés. Persze lehetne ez a 100kg izom is, de sajnos a vendégekből jól látszik, hogy az elhízás tényleg népbetegség és nem csak nálunk, hanem a külföldi vendégeknél is. Szomorú látni, hogy 20-40 év közötti emberek így elhanyagolják magukat, vékony kar, nagy has, rengeteg tartás hiba. Persze alkat kérdése is, de amikor a fürdőnadrág felett kibuggyanó has a szeméremcsontig ér, inkább odafigyelésről, mint alkatról beszélhetünk. A nőknél sokkal inkább alkati és a többségükön látszott, hogy tesz is, hogy ne így legyen, ők legalább foglalkoznak a testükkel.

Összességében örülök, hogy végre eljutottunk picit pihenni. Nem volt túl hosszú, de nagyon jól esett a kikapcsolódás.

Sok minden történt

Elég tartalmas hetek ( vagy inkább hónapok) vannak mögöttem. Sok minden történt az elmúlt időszakban, kicsit még ülepednie is kell pár dolognak bennem (is), majd ezekről is készül bejegyzés.

Viszont az elmúlt hetem legalább pihenéssel telt, most tartok hazafelé Sopronból. Jó volt, bár az időjárás eléggé hektikus mostanság, de tegnap legalább ki tudtunk menni napozni egy kicsit. Sétáltunk is az erdőben (túrának nem nevezném), nagyon megnyugtató volt. Tegnap az erdőben éreztem azt, hogy végre lenyugodott bennem a pörgés, most kellene még pár nap pihenő. Sajnos ez nem jön össze, mehetek vissza a balettba ugrálni.

Berlin felett az ég…

…felhős. Majdnem egész héten esett az eső. Sógorom azt mondja, hogy Berlinben ritkán esik, nekünk sikerült kifognunk egy olyan hetet, amikor végig esik :(.

Az elmúlt egy hetet berlini kirándulással töltöttük, vonattal mentünk, jöttünk (13 óra 3 átszállás, mert speciális, csak Ausztriában és Németországban érvényes jegyet kaptunk).

Végig rohantuk Berlint, kétszer (mint ahogyan Chuck Norris elszámol végtelenig, gyorsan) :). Az első napokban nem is gondoltam, hogy Berlin szép.Egyszerű város, tele pékséggel és kisboltokkal (majdnem minden pékségbe megálltunk venni valamit). Mivel én fotózgattam a számomra érdekesebb épületeket nem egyszer megtörtént, hogy mire beértem az üzletbe a többiek már túl voltak a vásárláson és mentek tovább, én még körbe sem tudtam nézni, hogy szeretnék e valamit 🙁 (a pénz meg nem nálam volt, hogy esetleg maradok még egy kicsit), nem esett jól. Mivel sógorom Berlinben lakik, tehát ismeri és tudja hova megy, a nézelődés kicsit leredukálódott. Láttam egy érdekesnek tűnő teás boltot, ahova szintén nem tudtam bemenni, mert mire szóltam volna, hogy bemegyek körbenézni, már három utcával előrébb jártak (azért pénteken sikerült oda is eljutnom). Nem esett jól.

Azért voltak napok, amikor szép épületeket is láttunk, meg első nap elmentünk Potsdamba megnézni egy kastélyt (azért ott is rohantunk), a Holland és az Orosz negyedet (utóbbi csak pár házból áll).

Csütörtökön annyira esett az eső, hogy elmentünk egy fitnesz terembe kicsit edzeni (engem leginkább a szauna motivált 🙂 ). Azért pénteken (meg még szombaton és vasárnap is) éreztem a súlyzós edzés áldásos hatásait :). Sajnos a bell-ek le voltak láncolva, nem lehetett használni, csak személyi edző felügyeletével, pedig egy sima súlyzót is a fejedre tudsz ejteni.

Visszatekintve azért jó volt, bár, ha egyedül, vagy csak Maryvel vagyok, biztosan máshogy, más ritmusban jártuk volna a várost.

Ami számomra a leginkább érdekes, hogy Berlin nagy város, hét közben voltunk és mégsem éreztük azt a zizegést, amit itthon. Széles utak vannak, de nem volt olyan nagy forgalom, nem voltak dugók, mint Budapesten. A németekről alapvetően nem a nyitottság jut eszembe, mégis sokkal nyitottabbnak tűntek az emberek. Egymáshoz szóltak, egymásra mosolyogtak, véletlen beszélgetések alakultak ki a villamoson. A tisztaság sokkal nagyobb, nem látni szeméthegyeket a kukák mellet, csikkeket a megállóban. Rengeteg helyen van szelektív hulladék gyűjtő az utcán, a megállókban és használják is. Nálunk a házban úgy kezelik, mint a sima kukákat, ha nem fér a műanyagosba, jó lesz a fémesbe, vagy a papírosba is. Az ásványvizes palackokra betétdíj van (van olyan, amikor drágább a palack, minta  a víz) és visszaveszik mindet. Egyszerű utcai hotdog árusnál is lehet kapni vega hotdogot, nem kellet speciális éttermet keresni, ha enni akartunk valamit.

Persze vannak árnyoldalak is. Rengeteg graffiti van a házak falán láttunk punkokat (négyet) és egy hajléktalant is, sőt egy kéregető is megtalált minket (azt hiszem, azért itthon kicsit nagyobbak lennének ezek a számok, ha sétálnék a városban).

Kis geocaching

Tegnap elmentünk egy kicsit sétálgatni a környékre és akkor már megnéztük, hogy a közelben hol is vannak rejtett dobozok. Nagyon jók voltunk a tervezett kettőből kettőt meg is találtunk (az egyiknek a jelszavát még meg kell fejteni, mert a pót láda is csak kérdéseket tartalmazott). Sajnos az általam használt térkép az egyik ládát nem tartalmazta (nem a legfrissebb változat van letöltve), de a koordináták megadása után már nem volt gond. Persze nem a javasolt irányból közelítettük meg a ládát, de így legalább többet sétáltunk az erdőben, ami kifejezetten jól esett, igaz volt egy elég meredek emelkedő.

Bár többen mondják, hogy az Omnia nem alkalmas geocachingre nekem bevált. Igaz nem mindig sikerül méterre pontosan megmondani a helyzetünket, de nagyjából jó irányba mutatja a dobozokat és a lényeg a keresgélésen van.

Ismét Hévíz, ismét Tófürdő

Jelenleg ismét Hévízen töltjük jól megérdemelt pihenésünket és ha már itt vagyunk ismételten ellátogattunk a Tófürdőbe. Nagyon kellemes hely, igazából látszik rajta, hogy külföldi turistáknak van kitalálva főként. Szelektív hulladékgyűjtő a fürdő területén, dohányozni csak a kijelölt helyeken lehet (persze kedves honfitársaink ezt előszeretettel hagyják figyelmen kívül). Meglepő, de a fürdő előtt szójából készült fagylaltot is lehet kapni, tejérzékenyeknek, 600 Ft 5 gombóc (bevezető áron), normál fagyiból 140 Ft 1 gombóc. A fürdőben azért lényegesen magasabbak az árak, 600 Ft egy adag hasábburgonya.

Legutóbbi itt jártunk óta történtek változások a fürdőben, nagyrészt kiépült a tó körül a sétálóút, jelenleg pedig az egyik épületet építik újjá az alapoktól.

Hévíz önmagában nagyon szép, csendes és nyugodt, főleg így szezon végén 🙂 . Most bejutottunk a Héttornyú templomba is, gyönyörű belülről, rengeteg fát használtak fel hozzá (otthonról majd felkerülnek a képek is).

Tegnap Zalaszántón voltunk Gyógyító Buddha beavatáson (évek óta kerestem a lehetőséget rá, egyszer már volt hirdetve, de ott Amitájiusz Buddha beavatást kaptam, az sem rossz). Kellemes egész napos program és meglepően sokan voltak pénteken. Másik meglepetést néhány kedves barátunk megjelenése okozta, nem számítottunk rájuk (volt akire igen) és még egy régi tanítványommal is összefutottunk akik csak arra jártak éppen „véletlenül”. Évek óta nem láttam, most már aranyos kisfia is van.

Este laza pizzával zártuk napunkat. Egész jó volt, de azért a két felszolgáló nagyon hattyúhalálát játszotta 10 asztalnyi vendégnél. Volt olyan pár aki kb. fél órát várt arra, hogy fizethessen (miután kérték a számlát mi megkaptuk a pizzát, elfogyasztottuk, kértem a számlát és előbb fizettünk, mint ők). A vegás pizzához meg itt sem értenek. Majd minden pizzára tesznek articsókát, kivéve a vegásakra. Szezonális zöldségek címén ugyanazokat pakolják rá, mint télen mirelitből (szerintem ez is abból volt), padlizsán, cukkini ismeretlen a szakács számára, ráadásul oregánó sem került rá. Én sonkás pizzát ettem sonka nélkül, így több zöldség volt rajta, mint a vegásokon. A tészta legalább jól sikerült 🙂 .