Már régebben is problémám volt, hogy a későbbi olvasásra félrerakott weboldalak címét hol is tároljam. Az utóbbi egy évben szinte csak az Instapaper-t használtam erre, de nem éreztem az igazinak, ezért a régi linkeket nem is mentettem át. Régebben a Google Bookmarks-ba, a böngésző (jelenleg Chrome) kedvenceibe, az Instapaper-be, a Read It Later-be, párat pedig az Evernote-ba is elraktam. Idén pedig új versenyző is megjelent a láthatáron a Readability személyében. Persze a felsoroltakon kívül is van még jó pár alkalmazás, ami hasonló funkciókat képes ellátni, én ezeket használtam inkább kevesebb, mint több sikerrel. Mivel a helyzet átláthatatlan és kezelhetetlen volt a „Read It Later” (nem az alkalmazás :)) nálam alapvetően a „Read It Never”-t jelentette.
Már tavaly elhatároztam, hogy rendet teszek a mentések között (jó pár link már nem is működik) és egy helyet kiválasztva ott fogom tárolni a dolgaimat. Ma leültem és végiggondolva szokásaimat eldöntöttem, hogy melyik alkalmazást is fogom használni. Alapvető szokásom, hogy az iPhone-on futom át a híreket, blog bejegyzéseket a Flipboard segítségével. A Flipboard iszonyatosan jól használható iPhone-on is olvasásra, tartalomfogyasztásra (facebook, twitter, instagram, blogok), nemcsak iPad-en. Kényelmesebb számomra ezen olvasni, mert kicsit az az érzésem, hogy a Google jelenleg kivérezteti a Readert. Nálam a reader mind linux, mind windows alól iszonyat lassú és nehézkesen használható (néha emiatt már használhatatlan) lett. És még a megosztás funkciót is megszüntették. Egyébként ezt nálam jelenleg a Facebook-on való megosztás vette át, valamiért nem esik kézre a Google+. Nagy hiba egyébként, hogy a Google+ megosztást a Flipboard sem támogatja, tehát számomra elég nehézkes is lenne azt használni (talán az androidos megjelenéssel ez változni fog).
A Flipboard integráció hiánya tart vissza Levente ötletének megvalósításától is, hogy egy Diaspora-t telepítsünk fel és azon belül kezeljük a megosztásokat. A Flipboard-ból el szoktam menteni azokat, melyek túl hosszúak, vagy angolul vannak és túl fáradt vagyok a megértésükhöz, vagy a webdizájn azon részével foglalkoznak, amit jobb monitoron nagyban látni. Tehát alapvető, hogy támogassa a Flipboard-ban a mentést.
A twittert is szinte kizárólag iPhone-on használom, az itt megosztott linkeket ugyanazon elvek alapján mentem, mint a Flipboard-ban, tehát támogassa a twitter iOS kliensét. Gépen böngészés közben, vagy a Readerben szenvedés közben érdekes cikket találok, melyre szeretnék visszatérni, esetleg mélyebben elmerülni a témában, tehát legyen böngészőből egyszerűen elérhető.
Régen kívánalom volt (és a többségében ezért használtam az utóbbi időben Instapaper-t), hogy lehessen Kindle-re küldeni a bejegyzéseket. Gondoltam, majd, ha lesz Kindle itthon, akkor ezt sokszor fogom használni. Nagyjából fél éve van, egyszer sem használtam 🙂 . Nos a böngésző integrálás mindegyiknél elérhető, ebben legkényelmesebb a Pocket bővítménye, telepítés után még a Google Reader felületébe is beépül. A Flipboard és Twitter.app is csupán az Instapaper-t és a Pocket-et (Read It Later) támogatja, tehát a többi versenyző el s vérzett (pedig a Readability nagyon szimpatikus volt és Kindle-re is tud cikket küldeni 😉 ).
A két megmaradt versenyző között nem volt könnyű dönteni. Bár mindkettőnek van iPhone-ra (és iPad-re is) alkalmazása (az Instapaper fizetős, a Pocket nem, Androidra jelenleg tudtommal csak a Pocket érhető el), általában gépen használom az alkalmazást. Az Instapaper alapvetően egy minimalista kinézettel rendelkezik, tud egy-egy bejegyzést sallangoktól menetesen megjeleníteni (erre több bővítmény is képes, jelenleg az Evernote Clearly-t használom), tud Kindle-re küldeni (ugye ezt soha nem használtam 🙂 ). Majd egy évig használtam, mentegettem bele az oldalakat, de a webes felülete soha nem ösztönzött arra, hogy az elmentett oldalakat újra megnyissam.
A Pocket frissebb, nem annyira minimalista, de letisztult megjelenéssel bír. Ugyan tudása kevesebb, de alapvető funkcióját, az oldalak elmentését későbbi olvasásra, remekül ellátja. A régi felületén (még Read It Later korában) használtam már egy ideig, ugyanaz volt a gondom, mint most az Instapaper-nél, nem ösztönöz arra, hogy visszatérjek. Persze lehet, hogy a hiba bennem van és bármelyik alkalmazást is használom, soha nem fogom elolvasni az ide elmentett oldalakat, mert megnyugtat a tudat, hogy megvannak és majd bármikor megtehetem.
Most a Pocket-et választottam, meglátjuk mennyire jön be.