Vasárnapra egy igen érdekes előadást sikerült megszerveznünk, bevezetést kaptunk az Integrál szemléletbe és egy gyors betekintést a Spiráldinamikába.
Sajnos a nap első felével megcsúsztunk és ezért a Spiráldinamikába nem tudtunk eléggé belemélyedni (pedig, mint utólag kiderült, maradhatunk volna még a teremben 🙁 ).
Számomra a legtöbbet adó rész a „workshop” volt, amikor négy fős csoportokban egy témát elemeztünk az Integrál szemlélet négy aspektusa szerint (mindenki egy-egy aspektust, egy-egy nézőpontot képviselt).
Nekem mindig nehéz az információ átültetése a gyakorlatba, de szerencsére ez itt könnyedén ment és képet kaptunk arról, hogy hogyan is lehet az Integrál szemléletet a gyakorlatban is használni. Mind a négy aspektusban fejlődünk, mindegyikben érzékenyebbé tudunk válni külön-külön is.
A Spiráldinamika pedig pont az egyik ilyen fejlődési rendszert írja le. Segítségével elemezhető egy egyén, egy csoport, egy ország, vagy akár a teljes emberiség fejlődése. Amikor tudjuk, hogy melyik szinten tartunk, tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk, hogy tovább tudjunk lépni.
Mivel jelenleg is egy egyesület felépítésén és működtetésén dolgozunk, nagyon hasznos ez a tudás számunkra (nem beszélve az egyéni fejlődésünkben való felhasználásáról). Danit (ő tartotta az előadást) nem irigyeltem, mivel én is tartottam már előadást/bemutatót „zárt” közösségnek. Nagyon nehéz megszólítani egy olyan csoportot, akik évek óta ismerik egymást, szinte már ránézésre meg tudják mondani, hogy a másik mit gondol. Az ilyen csoportoknak megvan a saját nyelvezetük, szóhasználatuk, egyértelmű számukra, hogy melyik szón mit értenek. Emiatt kicsit nehézkes az előadó részéről a szavakat újra értelmezni, értelmeztetni. Sajnos ebből adódott is félreértés, ami bezárkózással és nem nyitottsággal lett megoldva :(.
Persze, ha más az előadó személye, mondjuk Hang Truong Mester adja elő ugyanezt, ugyanezekkel a szavakkal, akkor a kérdések fel sem merülnek. Ez nem az előadón múlik, hanem a részvevőkön, hogy mennyire tudnak nyitottan és elfogadóan állni az előadóhoz. Részemről úgy tartom, hogy mindenkitől lehet tanulni (még egy hajléktalan is adhat nekünk tanítást), nyitottan kell végig hallgatni mindenkit és majd utólag eldönteni, hogy a hallottakból tudunk-e alkalmazni valamit a saját utunkon, vagy sem.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ha kérdés van, akkor ne tegyük fel, hanem azt, hogy ne ragaszkodjunk a saját látásmódunkhoz, próbáljuk inkább megérteni a másikét, jelen esetben az előadóét, de ez ugyanígy működik egy egyszerű beszélgetésnél is.