Első rendszer a Raspberry Pi 2-n

Amíg sikerül összeállítanom egy gentoo .img filet az rpi-re (a virtuális arm rendszer felépítése még nem sikerült maradéktalanul), addig kerestem egy egyszerűbben használható rendszert. Debian alapút választottam, egyrészt valamelyest ismerem, másrészt kiválóan támogatott a raspberry-n.

Néztem az alap Raspbian-t. Nem rossz, minden van benne, túl sok minden is. Komplett desktop rendszert tartalmaz, amire nekem nincs szükségem.

A következő kiszemeltem a minibian lett. Egy lecsupaszított raspbian. Némi küzdelem árán még a wifi modulomat is sikerült működésre bírnom (raspbian bebootolva, a minibian.img felcsatolva, chroot segítségével :), persze, ha vezetékkel csatlakoznék a hálózathoz, vagy lenne hdmi-vga átalakítóm (úton van) gyorsabban haladnék 🙂 ).

Végül találtam egy szimpatikus terjesztést a DietPi-t (fórum). Szintén raspbian alapú, binárisan teljesen kompatibilis vele, de nagyon szimpatikus, hogy alapból teljesen le van csupaszítva, viszont van benne wifi támogatás :). Az alapbeállításokhoz egy darab .txt file-t szerkeszteni, amit akár windows alól is el lehet végezni még az első boot előtt (pl.: wifi engedélyezése, az SSID és a jelszó megadása). Rendelkezik egy felhasználóbarát, karaktergrafikus beállító felülettel (igaz, hogy nálam a csomagok telepítése hibára futott vele).

Amíg a gentoo image elkészül, addig marad a DietPi alapú webserver az egyik kártyán. Lehet, hogy utána is megtartom vészmegoldásnak a piCore mellé.

Manjaro linux

Sokan ajánlották és már úgyis megakartam nézni az ARCH terjesztést, ez kiváló alternatíva rá. Nem épp lightweight linux, de a célnak nagyjából megfelel. AZ xfce kivitelét töltöttem le és telepítettem. Sajnos csalódást okozott a rendszer. Lassú, sokszor megakad. A facebook chrome páros kriminális (mindenhol lassú, de ezen használhatatlan). A suspend mesebeli, hol van, hol nincs.

Összességében csalódás. Igaz, hogy nem foglalkoztam túl sokat a beállításával, de egy ekkora, ilyen alapokra építkező terjesztéstől pont azt várnám, hogy minden megy out of the box.

Újra linux

Informatikai énem ismét előre tört, ellensúlyozva az eddigi testtel foglalkozó gyakorlatokat, tanfolyamokat (alternatív mozgás és masszázs, craniosacralis terápia, életmód tanácsadó, sportoktatói stb.). Így a Windows Server 2012-be történő elmélyedésem után (még mindig nem értem, hogy ezért a … rendszerért ki fizet) ismét elővettem a linuxot. Egyrészt az itthoni netbookra, ami gyakorlatilag egy böngésző futtatására van használva, jó lenne valami lightweight linuxot feltenni, másrészt nem baj, ha újra képbe kerülök az asztali disztribúciókkal, harmadrészt, pedig amit megtanultam a Windows Server 2012 tanfolyamokon jó lenne megcsinálni linuxon is (később pedig BSD-n is). Persze a windows vizsgára is készülnöm kell, mert igen keménynek ígérkezik, főleg, hogy az angolom ilyen szinten nem biztos.

Az alap felvetés, hogy egy kicsi, kevés erőforrást használó, gyors linuxot tegyek a netbookra. Alapból chrome-al van használva, de felőlem midori is lehet a böngésző, ha a facebook, youtube, gmail, picasa és a közművek oldalai mennek rajta és van hozzá adblock. Kell wifi, suspend, hang, jó ha van bluetooth. Nem baj, ha a felhasználó alapból belép és az sem, ha a böngésző egyből indul. A felhasználói felület ezen a szinten nem fontos, hogy magyar legyen, de a többnyelvű oldalaknál ez okozhat gondot. Persze a magyar billentyűzet támogatás elvárt.

FEMP stack

Megpróbáltam FreeBSD alapokon létrehozni az itthoni tesztkörnyezetemet több-kevesebb sikerrel.

A FreeBSD telepítése és beállítása nem volt nagyobb kihívás, mint annak idején a Gentoo telepítése. Ezen a szinten a BSD és a Linux között kb. annyi különbség érezhető, mint két merőben eltérő Linux disztribúció között.

A fő problémát a virtualbox okozta. Beletelt némi időbe mire sikerült feltennem a VirtualBox Guest Additions-t. Kompromisszumot is kellett kötnöm, mert X nélkül egyszerűen nem sikerült a fordítás. Viszont nem sikerült a megosztott mappákat beállítanom a host és guest rendszerek között. Később olvastam, hogy FreeBSD alatt ez nem támogatott, így nekem tesztkörnyezetnek nem jön be.

nginx webserver

A hétvégi frissítéséknek hála perverzitásom az egekbe szökött és telepítettem egy friss Ubuntu 14.04 szervert, majd arra egy LEMP stacket.

A LAMP ugye azt jelent, hogy Linux Apache MySQL PHP (néhány helyen az M feloldása MySQL helyett MariaDB, míg a P feloldása a PHP helyett Perl, vagy Python), ezzel szemben a LEMP a Linux nginx (engine-x) MySQL PHP.

Az nginx telepítése nem volt nagy kihívás, a php-t és a mysql-t is sikerült könnyen belőni hozzá. A virtual host-ok kezelése is egyszerűen megoldható. Érzésre az oldalak gyorsabban töltődnek be, bár a VirtualBox miatt csodát nem várhatok.

A következő kihívás a nginx webserver BSD alapokon ill. Linux és BSD alapokon a mongoose webserver használata. Kíváncsi vagyok, hogy melyik összetétel a gyorsabb, persze a VirtualBox korlátait figyelembe véve.