Ubuntu 12.04

Pár hete frissítettem, teljes újra telepítést csináltam, az új Ubuntu-ra. Csalódtam, bár igazából nem, mert már az elvárásom is az volt, hogy számomra rosszabb lesz, mint az előző verzió, ami így is lett.

Nekem alapvetően nincs gondom a unity felülettel, egészen használhatónak tartom (bár még mindig a legjobb a régi netbook edition számomra). Az új kiadásban sokat javult használhatóság és sebesség szempontjából is, de nálam még így is lassú. (A Gnome 2 felülettel nem voltak ilyen gondjaim.)

Igazából az egész rendszer lassúnak tűnik. A beépített szoftver center jó megoldás a kezdőknek, de szintén lassan reagál, a Synaptic sokkal gyorsabb (pedig a Synaptic sem a gyorsaságáról volt híres már régebben sem). Nem jó, ha egy program telepítésénél a leghosszabb idő a telepítő indulása.

Lehet, hogy a gépem (Acer Aspire One netbook 2 GB RAM) miatt érzek mindent lassúnak, bár a 10.10-es Ubuntu-val azért nem voltak ilyen gondjaim.

A lassúság mellett a beállítások nehézkessége, lehetetlensége, mai még gond nálam. Nem szoktam sok mindent átállítani, de már a 11.10 esetében is külön hack volt, hogy a bluetooth ne induljon el minden indításkor, képtelen volt megjegyezni a kikapcsolt állapotot. A 12.04-ben párszor nem indul el (örülök), majd egyszer csak igen, WTF?.
A külső egeret, hol felismeri, hol nem, az adapter kihúzása és visszadugása megoldja. A külső billentyűzettel szintén ez a helyzet, hol elindul, hol nem. Sőt többször volt olyan is, hogy a külső billentyűzet angol nyelvű kiosztást kapott, míg a netbook sajátja magyar nyelvűt, WTF?. Ezek a gondok 11.10 esetében még nem jelentkeztek, ezt eléggé visszafejlődésnek érzem.

Jelenleg többször indítotok windowst, mint linuxot, pedig majd 6 évig szinte csak és kizárólag linuxot használtam, csak a telefonok frissítésére kellet windows. Ez most megváltozott, nagyobb szabadságot érzek windows alatt. Például a külső monitor kezelése, windows alatt kihúzom, netbook monitorát használja, bedugom, a külsőt, (Ubuntu 11.10 alatt hasonló volt a helyzet)12.04 alatt kihúzom és nincs kép, bedugom és nem jön vissza :(. Jó pár dolgot nem kedvelek a windowsban, ezért most új disztribúció keresésébe kezdtem, sajnos az Ubuntu (egy időre biztos) teljesen megbukott nálam.

Read It Later

Alapvetően már régebben is problémám volt, hogy a későbbi olvasásra félrerakott weboldalak címét hol is tároljam. Az utóbbi egy évben szinte csak az Instapaper-t használtam erre, de nem éreztem az igazinak, ezért a régi linkeket nem is mentettem át. Régebben a Google Bookmarks-ba, a böngésző (jelenleg Chrome) kedvenceibe, az Instapaper-be, a Read It Later-be, párat pedig az Evernote-ba is elraktam. Idén pedig új versenyző is megjelent a láthatáron a Readability személyében. Persze a felsoroltakon kívül is van még jó pár alkalmazás, ami hasonló funkciókat képes ellátni, én ezeket használtam inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Mivel a helyzet átláthatatlan és kezelhetetlen volt a „Read It Later” (nem az alkalmazás :)) nálam alapvetően a „Read It Never”-t jelentette. Már tavaly elhatároztam, hogy rendet teszek a mentések között (jó pár link már nem is működik) és egy helyet kiválasztva ott fogom tárolni a dolgaimat.

Ma leültem és végiggondolva szokásaimat eldöntöttem, hogy melyik alkalmazást is fogom használni.

Alapvető szokásom, hogy az iPhone-on futom át a híreket, blog bejegyzéseket a Flipboard segítségével. A Flipboard iszonyatosan jól használható iPhone-on is olvasásra, tartalomfogyasztásra (facebook, twitter, instagram, blogok), nemcsak iPad-en.
Kényelmesebb számomra ezen olvasni, mert kicsit az az érzésem, hogy a Google jelenleg kivérezteti a Readert. Nálam a reader mind linux, mind windows alól iszonyat lassú és nehézkesen használható (néha emiatt már használhatatlan) lett. És még a megosztás funkciót is megszüntették. Egyébként ezt nálam jelenleg a Facebook-on való megosztás vette át, valamiért nem esik kézre a Google+. Nagy hiba egyébként, hogy a Google+ megosztást a Flipboard sem támogatja, tehát számomra elég nehézkes is lenne azt használni (talán az androidos megjelenéssel ez változni fog). A Flipboard integráció hiánya tart vissza Levente ötletének megvalósításától is, hogy egy Diaspora-t telepítsünk fel és azon belül kezeljük a megosztásokat.
A Flipboard-ból el szoktam menteni azokat, melyek túl hosszúak, vagy angolul vannak és túl fáradt vagyok a megértésükhöz, vagy a webdizájn azon részével foglalkoznak, amit jobb monitoron nagyban látni. Tehát alapvető, hogy támogassa a Flipboard-ban a mentést.

A twittert is szinte kizárólag iPhone-on használom, az itt megosztott linkeket ugyanazon elvek alapján mentem, mint a Flipboard-ban, tehát támogassa a twitter iOS kliensét.

Gépen böngészés közben, vagy a Readerben szenvedés közben érdekes cikket találok, melyre szeretnék visszatérni, esetleg mélyebben elmerülni a témában, tehát legyen böngészőből egyszerűen elérhető.

Régen kívánalom volt (és a többségében ezért használtam az utóbbi időben Instapaper-t), hogy lehessen Kindle-re küldeni a bejegyzéseket. Gondoltam, majd, ha lesz Kindle itthon, akkor ezt sokszor fogom használni. Nagyjából fél éve van, egyszer sem használtam.

Nos a böngésző integrálás mindegyiknél elérhető, ebben legkényelmesebb a Pocket bővítménye, telepítés után még a Google Reader felületébe is beépül.

A Flipboard és Twitter.app is csupán az Instapaper-t és a Pocket-et (Read It Later) támogatja, tehát a többi versenyző el s vérzett (pedig a Readability nagyon szimpatikus volt és Kindle-re is tud cikket küldeni ;)).

A két megmaradt versenyző között nem volt könnyű dönteni. Bár mindkettőnek van iPhone-ra (és iPad-re is) alkalmazása (az Instapaper fizetős, a Pocket nem, Androidra jelenleg tudtommal csak a Pocket érhető el), általában gépen használom az alkalmazást.

Az Instapaper alapvetően egy minimalista kinézettel rendelkezik, tud egy-egy bejegyzést sallangoktól menetesen megjeleníteni (erre több bővítmény is képes, jelenleg az Evernote Clearly-t használom), tud Kindle-re küldeni (ugye ezt soha nem használtam :)). Majd egy évig használtam, mentegettem bele az oldalakat, de a webes felülete soha nem ösztönzött arra, hogy az elmentett oldalakat újra megnyissam.

A Pocket frissebb, nem annyira minimalista, de letisztult megjelenéssel bír. Ugyan tudása kevesebb, de alapvető funkcióját, az oldalak elmentését későbbi olvasásra, remekül ellátja. A régi felületén (még Read It Later korában) használtam már egy ideig, ugyanaz volt a gondom, mint most az Instapaper-né, nem ösztönöz arra, hogy visszatérjek.

Persze lehet, hogy a hiba bennem van és bármelyik alkalmazást is használom, soha nem fogom elolvasni az ide elmentett oldalakat, mert megnyugtat a tudat, hogy megvannak és majd bármikor megtehetem.

Most a Pocket-et választottam, meglátjuk mennyire jön be.