LibreOffice 3.3

Január 25-én, kedden a Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at, a közösség által fejlesztett szabad irodai szoftver első stabil kiadását. Bár ez a kiadás az első LibreOffice néven, a verzió szám egyértelműen jelzi, hogy ez a kiadás folytatása az eddigi OpenOffice.org néven készült irodai programcsomagnak.

Mi is a LibreOffice?

A LibreOffice története alig pár hónapra nyúlik vissza. Az Oracle 2009 áprilisában felvásárolta a SUN Microsystems-t, ezáltal az Oracle tulajdonába került az OpenOffice.org irodai programcsomag is. Sok OpenOffice.org fejlesztőnek nem tetszett a régi fejlesztési modell, voltak, akik főként csak elvettek, és alig adtak vissza valamit (pl. IBM), voltak, akik forkolták a projektet, mert több szabadságra vágytak (Go-oo csapat a Novell vezetésével). Az OpenOffice.org-ból volt külön az itthoni igényekre szabott FSF.hu változat is, amely a Go-OO-ra épült ill. egy nagyon jól összerakott, sok sablont és kényelmi beállítást tartalmazó Oxygen Office nevű változat. Mint az látható elég sok különálló fejlesztés folyt és bár történtek visszaportolások az eredeti OpenOffice.org-ba is, ez a vállalti irányítás miatt igen nehézkes volt (többek között a fejlesztő minden, a beküldött kódhoz kapcsolódó jogáról lemondott a vállalt javára). Az OpenOffice.org tíz éves története (október 13.-án ünnepelték tizedik születésnapját) már többször felmerült, hogy a fejlesztéek koordinálására létre kellene hozni egy vállalatoktól független alapítványt. Ez tavaly szeptemberben meg is történt, létrejött a The Document Foundation. Már a kezdetektől hatalmas támogatást élveztek több nagyvállalatól is. Mivel az OpenOffice.org név továbbra is az Oracle tulajdona és nem is tervezi átengedni az alapítványnak, kénytelenek voltak az általuk kiadott programnak új nevet választani, ez lett a LibreOffice.

A LibreOffice fejlesztésében több régi OpenOffice.org fejlesztő is részt vesz, sőt a LibreOffice-ban minden OpenOffice.org újdonság megjelenhet, míg ez visszafelé nem igaz a fentebb említett jogokról való lemondás miatt.

A LibreOffice tehát forkja az OpenOffice.org-nak, mely a közösségnek, a közösségre épülő fejlesztési modellnek köszönhetően várhatóan gyorsabban fog fejlődni, mint az OpenOffice.org (a jelenlegi 3.3-as verzió is előbb érkezett, mint az OpenOffice.org 3.3).

Miben nyújt többet az új LibreOffice 3.3?

Az általános otthoni felhasználás szintjén kevés dolgot lehet kiemelni, már a régi változatok is bőségesen elégnek bizonyultak egy levél, egy kis táblázat megírásához. A legtöbb otthoni igényt még a google által rendelkezésünkre bocsátott docs is túlszárnyalja. Leginkább a másoktól való dokumentumok megnyitása és szerkesztése ami kérdéses volt eddig, szerencsére az OpenOffice.org 3.2 is gond nélkül képes volt megnyitni a Microsoft Office új formátumait, persze a formázás néha szétesett, ezen javítottak.

A többi újdonságot nem sorolnám itt fel, a magyar közösség oldalán, a libreoffice.hu-n megtalálható a letöltési lehetőségekkel együtt.