Karcagi kirándulás

A mai nap nagy részét autózással töltöttük, elmentünk Karcagra Pista bácsi (apósom) anyukájának és keresztanyukájának sírjához. Az út nagyon hosszú volt (2*3 óra), Karcagon alig töltöttünk időt és elment a nap. A visszaút vége eléggé rohanós volt, hogy apósom elérje még a soproni vonatot és haza tudjon menni. Persze a tegnapi tervek szerint a rohanás nagy részét megúsztuk volna, de 9:00 helyet 10:30-kor tudtunk csak elindulni a család egyik felének (nem miattunk 😉 ) késése miatt. Apósom már 8:30-kor tűkön ült, hogy mikor indulunk.

A temetőbe járás számomra egy érdekes dolog. Ha egy szerettem meghal, akkor én elbúcsúzom tőle és az emléke bennem él tovább, mindig ott, ahol éppen vagyok, én ne tudom a temetőhöz kötni az emlékeket az emlékezést.

A karcagi emlékek viszont már érdekesebbek voltak, természetesen minden megváltozott az alatta a pár évtized alatt, míg Pista bácsi nem volt ott. Meglepődéssel konstatáltuk például, hogy a Kazah tiszteletbeli konzulátus Karcagon van. Ez okozott egy kis családi vitát is közöttünk, azt mondták, hogy a kozákok és a kazakok ugyanazok. Én ezzel nem értettem egyet és a wikipedia, annak is a német nyelvű része (a sógorom Németországból jött és mondta, hogy a németeknél most volt szó Kazahsztánról) engem igazolt. Még jó, hogy a telefonom, bár nem maii darab, de képes az internetezésre.

Oda felé egy remek cukrászdába (Zagyva cukrászda) tartottunk egy megállót Szolnokon. A késői ebédet viszont Karcagon fogyasztottuk el a Nimród bio szálloda és étterem 4*-os étterem részében. Ahhoz képest, hogy bio étterem és 4*-os az árak teljesen korrektek voltak, nekem az adagokkal volt gondom, nagyjából kétszer ennyit is tudtam volna enni. Nem értem miért gondolják, hogy ha valaki vegetáriánus étkezést folytat, akkor keveset is eszik. Apósom bio birkapörköltet (erről inkább nem teszek be képet 😉 ) evett, a hangsúly a birkapörköltön van, a bio csak a ráadás, a hazai, gyermekkori ízeket, emlékeket idézte számára. Marynek nem volt szerencséje az ételválasztással, a búzafasírt nagyon száraz volt, alig lehetett elvágni, és az ízesítés sem volt az igazi. Nekem az adagon kívül a barack csatnival volt csak gondom, édes volt és nem volt csípős.

“Karcagi kirándulás” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Tisztázni kellene végre, hogy Karcagon kunok vagy kazahunok élnek? Ez a két nép ugyan hunfajú rokonnép, de nem azonos. A Kunok -a magyar honfoglalás előtt- többnyire a Volgánál éltek és itt az un Jász Síkságon. A kazahok pedig a kunoktól lényegesebben keletebbre…A kazahun terület neve Kazária volt Álmosék idejében. Kazáriát pedig Aladár alapította, aki Buda fősámán fia volt. Buda pedig Atilla bátyja volt és Ő 435.-ben érkezett ide kazahunjai élén. Atilla 433-ban toppant be a székelyei élén…
    A magyarok is hunfajúak, azaz az előbbi kettőnek a rokonnépei. Mert vagy 30 hunfajú törzs létezett a szkíta, a kun, a kazahun, a székely (széki hun), az ujgúr, a manysi, a kabar, az úz (palóc) az avar, vepsze, török, tatár, mongol, jász, besenyő…stb. Az első kun betelepülés ide kb Jézus korában történt. Tündér Ilona (535-ben halt meg) is kun volt, Majsa kun fejedelem lányaként —–szóval hosszú ez. Tehát Karcagon kunok lanak vagy kazahunok? Nem azonosak…Az Arvisurából ez megismerhető ..lenne. de a mai magyar nem olvas..

Hozzászólás