Edzőtábor után …

… mindig nehéz a visszatérés a hétköznapokba. Annyira jó, hogy ott nem kell mással foglalkozni a gyakorláson kívül és a legnagyobb eldöntendő kérdés, hogy a büfében bodza, vagy menta szörpöt kérjek az ebéd utáni alvás előtt.

A mostani tábor is nagyon jó volt. Visszatértünk az alapokhoz és összeraktuk azokat. Kezdőként csak elfogadni lehet, hogy az egyenes derék, a szétnyomott térdek mennyire fontosak, most már azért tapasztalásunk is van róla és lehetnek elképzeléseink, hogy mennyi mindent rejtenek még magukban ezek az egyszerű dolgok. Kaptunk néhány olyan apró, praktikus gyakorlatot is, melyeket a mindennapokban tudnunk használni, akár sorban állva, akár az utcán sétálva. Számomra nagy előny, hogy testi úton járunk, a testtel dolgozzunk és mégis hatni tudunk az energia áramlásunkra és a tudatunkra is (persze minden csak tudat :)).

A tábor elején azt hittem, hogy végig fázni fogunk, első két nap szinte végig esett, de azért csak sikerült némi színt is összeszedni és az eső utáni színek, fények és illatok a Tanyán hihetetlenek. Az öt nap alatt többször is láthattunk szivárványt, tegnap reggel pedig olyan köd volt, hogy a két oldalsó domb teljesen eltűnt. Látványra is megszűnt a külvilág, csupán mi léteztünk az világban. Csodálatos volt.

Hozzászólás