Tegnapi leborulás

Tegnap volt a szokásos leborulásunk, ezért már előre tudtuk, hogy tegnap már ma fekszünk le.

A leboruláson kivűl Ullambana ünnepét is tegnap tartottuk. Ez arról szól, hogy megszabadítsuk szüleinket és elöző életbeli szüleinket is a szenvedésektől.

Alapvetően boddhisatva fogadalmat tettünk, tehát  egyébként is azon munkálkodun, hogy minden érzőlényt megszabadítsunk szenvedésétől.

A szertartás szép volt, bár én kissé kirekesztve éreztem magam, mert még papírt sem kaptam, hogy követni próbáljam az éneket.

Részletesebben a szertartásról angol nyelven. 

Miért jó Sopronban 3. rész

Mert amíg az ember nem tartózkodik budapesti otthonában jó lelkű egyének megszabadítják attól a problémától, hogy a biciklijéhez simán vegyen egy pumpát, vagy esetleg két autószelepes belsőt és egy pumpát. A jó lelkű egyének ugyanis fogják, behatolnak a lezárt folyosóra (feltörik a zárat), elvágják a bicikli zárat (mely nem a legolcsóbb) és elviszik a biciklit. Így nem kell a fenti problémákon tovább agyalni, csak azon, hogy mégis hogyan járjak, ha nem akarok vezetni, mert csak valahova a közelbe megyek.

Miért jó Sopronban 2. rész

Mert apósomnak rendszeresen jár a Koktél címűhelyi lap. Igen érdekes dolgokat szoktak megemlíteni benne.

Most például a terrorizmusról van egy cikk Heller Ágnes filozófussal. Elgondolkodtató cikk. Egyrészt megemlíti, hogy a terrorizmus eredetileg Európában alakult, a francia forradalom után Robesspierre uralma volt az első terroruralom.

Szó esik arról is, hogy a terror mindig egy ideologiához kötödik, nem valláshoz. Ezekben az ideologiákban nem biztos, hogy hisznek, de meghallnak érte.

A terrorizmusnak nem szabad behódolni. Az is behódolásnak számít, ha egyszerűen nem veszünk tudomást a cselekményekről vagy tétlenül nézzük végig. Ekkor gyakorlatilag átadjuk a hatalmat a terroristáknak, mert, ha nem olyan kormány kerül hatalomra akik nekik megfelelnek egyből a leválltásukra megindul a terrorizmus.

A nemzetközi politikába nem játszunk szerepet, viszont az itthoni viszonyok a hazai terrorizmus megjelenését segítik elő.

Miért jó Sopronban 1. rész

Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Talán azért, mert a tv-ben tudoknézni anime-t, vagy mert a kávézóban tudják hogyan kell felszolgálni a kávét? Vagy mert itt mindig van valami kultúrális esemény.

Most példálul a Soproni Fotóklub kültéri kiállítása van a Széchenyi téren. Nagyon szép képek vannak kiállítva. Elcsudálkoztam és kicsit el is kedvtelenedtem a képek láttán. Mert nem elég, hogy jó gép kell a fotózáshoz, de kell hozzá szerencse, technikai tudás és megfelelő látásmód is, hogy észre vegyék a témát. Ezekből a gépet lehet venni, a technikát tanulni a többi meg vagy jön vagy nem. Nekem nem igazán szokott. Bárlehet, hogy ott a téma a szemem előtt, de nem veszem észre vagy nem jó szögben fényképezem. Ezért nem valószínű, hogy jó fotós leszek valaha.

Ismét Sopronban

Nembírunk otthon tölteni túl sok időt. Most már megint Sopronban vagyunk. Jöttünk kicsit pihenni. Ez úgy fog kinézni, hogy holnap (szombat) reggel 9-kor és 11-kor van egy-egy megbeszélésem. Na ez aztán a pihenés. Vasárnap meg vezethetek vissza Budapestre. Brrr… Nincs sok kedvem hozzá.

A lényeg, hogy együtt vagyunk. Sajnos a cicus nélkül. Majd hétfőn ápolom a lelkét szegénynek.