Múzeumok éjszakája

Tegnap vagyis ma korán feküdtünk, 3-kor. Múzeumokat látogattunk. Nagy ötlet ez a szervezőktől, csak a múzeumok is felkészülhetnének jobban. Esetleg nem bent kéne tartani programokat amire bent maradnak a kiállítást már megtekintő emberek és a többiek is be tudnának jutni. Bár igazából az eltervezett programunkból csak a Mongolok maradtak ki, mert főigazgatói utasításra bezárták a kapukat, de azt mondták, kedden meg lehet nézni a tegnapi jeggyel. Kiváncsi leszek én erre.

A múzeumok végig járrását alapvetően gyalog terveztük, nem volt kedvem vezetni. De a BKV sem volt igazán felkészülve erre az estére, ezért maradt az autó. Jó a múzeum járat, de kicsi ennyi embernek a hagyományos járatok is tele voltak. Egyszerűen nem lehetett felférni. (A BKV másik érdekessége, hogy a kisföldalatti megállóiban csak az egyik oldalon van jegy automata. Ha egy turista lemegy és jegyet akar venni akkor vissza a felszínre, át az Andrássy úton, lemmenni megvenni a jegyet majd vissza a másikoldalra, hogy végre felszállhasson a földalattira, ha éppen felfér, mert ez sem biztos)

Egyébként élvezetes volt végig járni azt a párat amit szerettünk volna. A Hopp Ferencben kezdtünk, majd ide még visszatértünk és harmadszora be is jutottunk, mert most volt a kiállítás megnyitója, az embereket csak utánna engedték be és csak harmincasával. A tárlatvezetés miatt. Jó volt, de leírhaták volna inkább, és akkor többen megtudják nézni a képeket egységnyi idő alatt.

A Ráth Györgyben nagyon szép kis dolgok vannak. Igazából a Hopp Ferencben kicsit csalódtam, mert engem spec jobban érdekeltek a keleti műtárgyak mint a festmények, de ez az én egyéni szoc problémám.

Eljutottunk a Budavári Labirintusba is. Nagyon élvezetes volt. Még nem voltam benne. Igaz a sámán dobolásról lemaradtunk és a Szerelmesek labirintusába sem juttotunk be, de hát minden nem lehet tökéletes. Itt tudatosult igazán bennem, hogy aki múzeumba megy, még nem feltétlenül szűnik meg bukó móon viselkedni. A labirintus végén van a Bátorság Labirintus, főleg gyerekek részére, de felnőtként is élvezetes lenne, ha néhány jó képessgű egyén nem azzal szorakózna benne, hogy a mobiljával világítgat, mert nem képes sötétben egy madzagot fova sétálni. Azt nem értem, hogy miért ment egyáltalán be oda. Mondjuk ahoz, hogy tudja miről van szó a kiírást kellet volna elovasni, de ez nem várható el ilyen a színvonalú egyénektől.

A Szépművészetiben sikerlt egykor bejutnunk és megnézni az inka kiállítást. Itt már nem foglalkoztak a kiírással, képekkel hozzták az emberek tudomására, hogy ne elfonáljanak, ne fényképezenek és ne kamerázanak. Természetes bent amikor a teremőr rájuk szólt még ők voltak megsértődve, mert azt hitték lehet. Nem tudom, nekem eszembe sem jutna fényképezni egy múzeumban. Ha szeretnék képeket a műtárgyakról, akkor megveszem a katalogust, mert az is egy bevételi forrássa a múzeumnak és amúgyis pénzszűkében vannak.

Még kiemelném a szépművészetiben a sajto kostolót. Nagyon finom sajtok voltak, sajnos elég drágán, de szerintem megérte. Már csak azt kéne kideríten, hogy hol lehetne ilyen sajtokat venni

Hozzászólás