Bogács 3. nap

Ma végre úgy ébredtem, hogy nem a weboldalak vagy a munka volt a fejemben. Kikapcsoltam.
Ezt a bejegyzést eredetileg Cserép váraljáról a kaptárkövektől akartam írni, de nem volt térerő. Van aki a Himalaya csúcsáról is tud blogolni, rajtam még a bükk is kifogott.
Ma inkább kirándultunk, megint nem volt strand idő. Pedig nagyon akarunk menni fürdőzni. Képeket majd otthonról felrakom, mert innen az is gond.
Culinaris helyzetjelentés Bogácsról:
Ittunk capucchinot a Kotyogó kávézóban. A felszolgáló látható kegyet gyakorolva kijött a pult mögül megkérdezni mit szeretnénk, de az asztalig már nem jött el, csak a szomszéd asztalról szedte le az üres üvegeket. Kaptunk porból forrócsokit (szerintem nem capucchino volt) előre cukrozva. Ez elég problémás a cukorbetegeknek. Fizetéskor már a pulthoz mentem, mert nem volt kedvem félórát várni a hölgyre. Némi várakozás után tudtam is rendezni a számlát. Bogács egy igen felkapott turisztikai hely. Tételezzük fel, hogy nem érint minket hátrányosan, hogy magyarul beszélünk, ugyanazt a kiszolgálást kapjuk mint idegen anyanyelvű embertársaink. Sajnos ebben az is benne van, hogy mi még kávét sem tudunk főzni. Az egyetlen pozitívum, hogy nem lehet bent dohányozni.
Rendeltünk pizzát is, hátha az jobban sikerül. Egész finom volt, bár azért még süthették volna. Viszont sok zöldség volt rajta, csak a sajt volt kevés. 690.- forintért simán megérte a 32 cm-s és ingyen ki is hozták 10 perc alatt. Felmerült bennem a kérdés, ha ez nekik kiszállítással megéri, más pizzázók mekkora haszonkulccsal dolgozhatnak, hogy kevesebb feltéttel kétszer ennyiért adnak pizzát.

Hozzászólás